— 2008. February 1. 09:15
"MOST sikerült nekem is elszakadnom a Nyugalomtól" – interjú Bartis Attilával
Kilépek a teremből. Jobbról egy pohár pezsgő, balról közéleti személyiségek, szemből kamerák. Kezdem a pezsgővel, mert Alföldi Róbert filmjét bizony le kell öblíteni. A Nyugalom kegyetlenül őszinte igazgyöngy, de a fogaddal kell szétfeszítened a kagylót, és senki sem garantálja, hogy nem lesz véres a szád. Percekig szoktatom a szemem a valósághoz, aztán levadászom Bartis Attilát, akivel a bárpult és pipafüst mellett beszélgetünk az általa írt könyvről, az abból készült és imént látott filmről, valamint fotózásról és Bartis Attiláról.
Kultblog.hu: Az az igazság, hogy én kábé 23 évesen elolvastam a könyvet, valamikor a megjelenés környékén, és már akkor sem éreztem könnyű darabnak. Gondoltál arra, hogy valaha filmen meg fog valósulni?
Bartis Attila: Mármint munka közben?
Kultblog.hu: Igen.
Bartis Attila: Nem. Munka közben ilyesmire nem gondol az ember. Tehát se arra, hogy színházban, se arra, hogy filmen. Akkor benne van ebben az őrületes világban, és eszébe nem jut ilyesmi.
Kultblog.hu: És elégedett vagy azzal, ami lett belőle?
Bartis Attila: Szerintem amennyire élő szerző elégedett lehet, annyira elégedett vagyok.
Kultblog.hu: Szerintem nagyszerű volt. Lehet, hogy a taps haloványnak tűnt, de még mindenki a film hatása alatt volt.
Bartis Attila: Kíméletlen film. Az a legnagyobb erénye, hogy kíméletlen.
Kultblog.hu: Általában, ha egy író ír, akkor a szereplőiben benne van egy kicsit ő is. Te kiben érzed magad igazából? Mert azt nem nehéz észrevenni, hogy a főszereplő szinte egyforma magas veled (közel 2 méter), de ki az, akiben benne vagy valamilyen szinten?
Bartis Attila: Mindegyikben. Ez a valóság. Abban igazad van, hogy a szerző benne van a könyvében, de ez nem azt jelenti, hogy egy szereplőben van benne, hanem azt, hogy az összesben. Tehát valamilyen módon benne van Andorban, benne van az Anyában, benne van Eszterben, az összes bonyolult, nyomorúságos kapcsolatban. Mindegyikben benne van.
Kultblog.hu: És segítettél a színészeknek esetleg ezzel?
Bartis Attila: Nem, egyáltalán nem. Én gyakorlatilag kétszer vagy háromszor mentem ki a forgatásra, mert szeretem a filmforgatás hangulatát, és ott töltöttem egy fél délutánt, de egyébként nem vettem részt aktívan a filmkészítésben, csak konzultációs módon.
Kultblog.hu: Olvastam egy interjút veled, amiben azt mondtad, hogy ha újraolvastad volna a Sétát, akkor lehet, hogy átírtad volna. Most, a filmet megnézve átírnád a Nyugalmat?
Bartis Attila: A filmet megnézve a regényt? Eszembe nem jutna! Eszembe nem jutna átírni. Ez különben érdekes. Azt hiszem, MOST sikerült nekem is elszakadnom a Nyugalomtól. Most már megy, éli a maga életét, történik vele, ami történik.
Kultblog.hu: És nem félsz attól, hogy most, hogy filmen is “Nyugalom” van, abszolút nem lesz már nyugalmad? Több száz e-mail, ilyesmi.
Bartis Attila: Ez eddig is így volt. Az utóbbi másfél évben nagyjából. Nem tartom valószínűnek, hogy az még fokozódna.
Kultblog.hu: Azt már nem lehet fokozni?
Bartis Attila: Biztos, hogy lehet! De én nem vagyok abban a pozícióban. A film azért alapvetően a rendezőről és a színészekről szól. Természetesen a könyv sorsára visszahat valamilyen módon. Tehát azt lehet tudni, hogy valószínűleg 500 példánnyal többet eladnak a könyvből, mert annyian kíváncsiak lesznek, hogy miből készült ez a film, de olyan mértékben nem hat ez ki. És nem is kell, hogy kihasson az íróra.
Kultblog.hu: Fotós szemmel elégedett vagy a képi világgal?
Bartis Attila: Igen, természetesen.
Kultblog.hu: Mi az, ami ösztönből előbb jön, ha meglátsz valami érdekeset? Fényképezőgép vagy jegyzetfüzet?
Bartis Attila: Jegyzetelni nem szoktam. Ha jegyzetelek, akkor nem akkor jegyzetelek, amikor meglátok valami érdekeset, hanem amikor eszembe jut valami érdekes, és az általában azért íróasztal mellett történik. Tehát ilyen értelemben “jegyzetelek”. Fényképezni meg azért az esetek többségében szintén műteremben szoktam. Mostanában kimerészkedtem fényképezőgéppel, de tíz éven keresztül kizárólag műteremben fényképeztem. Pont ezért, mert nagyon nehezemre esett előkapni nyílt utcán a gépet.
Kultblog.hu: Most dolgozol valamin?
Bartis Attila: Kint vagyok Berlinben, és regényt írok.
Linkek: