A Nancy ül a fűben (eredeti címén Weeds) már 2005 óta szögezi oda tévénézők ezreit a képernyő elé. Ebből is látszik, hogy a Showtime-nak mostanság nagyon megy, és nem véletlen, hogy a The L World és a Queer As Folk (Fiúk a klubból) is magyar csatornákra kerültek nemrég. Elrugaszkodva az előző kettőtől a Weeds teljesen más világot tár elénk. Agrestic nyugalmas kisvárosának életébe kapunk bepillantást, ahol mindenki boldog, a gyerekek egyetemre mennek, az anyukák főznek otthon, és mindenki füvezik. Kezdve a tízéves alsótagozatostól a helyi könyvelőkön át a polgármesterig. Ebben a szétcsúszott világban ismerjük meg Nancy-t (Mary-Louise Parker), aki egyedülálló anyaként próbálja nevelni két gyerekét, Siles-t (Hunter Parrish) és Shane-t (Alexander Gould), mindeközben pedig próbálja fenntartani a házat – dealerkedésből. Ezt csak tetőzi a megjelenő nagybácsi, a terjeszkedés, a kíváncsi házvezetőnő és a magánéleti problémák.

Ha egy picit sarkítunk, akkor nagyjából olyan, mint egy Született feleségek (Desperate Housewives) light, kevesebb intrikával, és megdobva pár kiló fűvel. A különbség annyi, hogy itt nincs komolyabb háttérben megbúvó tartalom (bár még az is kétséges, hogy van-e egyáltalán), és jóval álomszerűbb. A két dolog, ami igazán elviszi a produkciót a hátán az a poénok és Mary-Louise Parker elbűvölő személye. Mit elbűvölő, dögös, na. Bár sokan már így is kultsorozatként említik, azért Nancy és családja még egy kicsit távol áll ettől.

A siker, mint mindig, most is a könnyen fogyaszthatóságban rejlik. Semmi csavarás, csak elvétve egy kis fekete humor. Bár kétségkívül érdekes, hogy a második évad végére mekkora káoszt teremtenek a sorozat készítői. Késő esti könnyed szórakozásnak tökéletes, nappali egyfolytában nézős elfoglaltságnak nagyon sok!