Mike Paradinas korunk egyik legbefolyásosabb és legelőremutatóbb szereplője (szelektora?) az elektronikus zenének. Azon túl, hogy saját művészi karrierjével igen nagy teljesítményeket jegyez – az első lemezei 1993-94 környékén jelentek meg a Rephlexnél, és mára több alteregóval is komoly diszkográfiát halmozott fel -, mostanra mégis a zeneipari tevékenységét ismerik el leginkább. Ő ugyanis a teremtője és gondozója a Planet Mu kiadónak, ami az elmúlt tizenöt évben mindig jó ízléssel válogatta össze a peremelektronika tehetséges feltörekvőinek legjobb munkáit, ráadásul egy ideje már szélesebb körben is ismertté vált. Mostanra sokan a Ninja Tune-nal hasonlítják össze a kiadót, a jelentőségét egy ideje pedig mindenképp többre tartják. Paradinas a μ-ZIQ-ként szerzett zenéivel lett először igazán ismert, és most is ezzel az álnévvel adta ki legújabb albumát, a Chewed Corners-t. Mielőtt meglett volna a kiadvány, éppen azon gondolkodtam, hogy vajon mit tud Paradinas mondani 2013-ban? Persze az IDM-közeli megoldások újbóli felvirágzása már önmagában indokolttá teheti, hogy a szerző ismét leporolja ezt a projektet, de azért az ember ennél többre vágyik, főleg tőle.

Fotók: Andrew Antill

Az eredmény egyszerre nagyon meglepő és kiszámítható: a Chewed Cornersen csomó olyan stílus és hangzás hallható, ami a Planet Mu elmúlt jó pár évét jellemzi. Mintha Paradinast a saját felfedezettjei inspirálták volna ennek az albumnak a megírásában. A korszerű brit tánczenei ritmusképletek mellett sok kitekintés van a juke/footwork felé, és visszatekintésből sincs hiány (a művész egyébként idén a feleségével közösen is jegyez már egy rave-érát megidéző albumot Heterotic-ként). Persze az egészet áthatja a kilencvenes évek számítógépes hangzása, ami helyenként akár futurisztikus is lehet, és az agyasabb zenék mellett vannak egyértelműen a parkettre szánt megabombák is; némi iróniával pont a legslágeresebb – legolcsóbb? – pontját nevezte el Weakling Paradinas-nak emberünk. Az biztos, hogy a régivonalas rajongóknál a Chewed Corners nem lesz elég nagy visszatérésként (bár helyenként rájuk is gondolt Paradinas), összességében az album viszont meglehetősen jól ragadja meg és foglalja össze, hogy a vezető elektronikus zenét milyen hatások érik ma, és mik azok a főbb hangzások, amik dominálnak. Hallgatható gyűjtemény.

µ-Ziq – Weakling Paradinas