Eddig talán soha nem írtunk még hosszabb terjedelemben egyetlen számról, de ennek is eljött az ideje, és nem kizárt, hogy előfordul még ilyen a jövőben. Logikusnak tűnik egy single kiadvány, jól sikerült demo vagy one-hit-wonder esetében, hogy ne csépeljük a szót, csak a lényegről szóljunk. Most a Spearhead Records szülinapi kiadványán volt egy olyan track, ami mellett nem érdemes elmenni szó nélkül.
A L.A.O.S. (Large Amount of Soul) finn drum and bass triója 2007 januárjában lépett fel a nemzetközi porondra, mikor a Hospital Recordsnál jelent meg bemutatkozó bakelit egyik oldalaként a Panda Style. A nem túl eredeti dobtémákkal, de vicces-pandás szöveggel és a masszírozó basszussal operáló track meghozta a nemzetközi elismerést. Kissé ugyan fárasztóak az olyan formációk, amelyek három év elteltével is egy sikeres debüt témájára húzzák fel az összes kommunikációjukat (náluk persze minden pandás), de esetükben becsúszik azért évente az az egy kellemes újdonság, ami miatt a recitálás akár még meg is bocsátható.
2010-ben az idén ötéves Spearhead Records adott ki egy olyan szülinapi válogatást, amelyen a kiadó fontosabb darabjait remixelték, és ez szolgáltat apropót arra, hogy ebben az évben is felemlegessük a L.A.O.S. nevet. Elővették ugyanis a szintén 2007-ben megjelent Formatted című számot, amiből anno csak egy B-side-ra futotta, és a Mutated Forms csinált belőle egy olyan remixet, hogy ez már dupla A-snak is elmenne. Az eredeti szám meglehetősen sablonos drum and bass hangzását (nem nagyon lehet ezt túlragozni: zúzás előtt hajókürtös basszus felütés, e-bayről vásárolt stock ritmusképlet, rolling bass) eleve az tette emlékezetessé, hogy a Daft Punk Technologic című számának egy szuszra végighadart szövegét vette át. Most viszont megkapta azt a pluszt, amitől tényleg egyedi darab lett.
A vokál mint a szám kardinális eleme, kapott egy érdekes effektet: az alapból felpitchelt szöveg mintha egy űrhajón kívüli térből szólna, vagy éppen az űrállomás falaiból, valamiféle zárlatos telkom adón keresztül, és lényegében üveghangokból áll minden szó. Az alapból monoton beszéd a szám során többször is hangszínt vált, így követve a melódiát, ami itt szintén sokkal igényesebb lett, és benne van az a kampó, amivel beleakaszkodik az ember fejébe, hogy aztán egy napon keresztül kísértse. Emellett a bass kick-snear páros masterelése is úgy sikerült, hogy egy otthoni hangcuccon kellemesen száraz, de folyton gördülékeny alapot adjon a zenének; el tudom viszont képzelni, hogy egy buliban a sokkal erőteljesebbé váló basszusra felülve beindítja a talpakat.
L.A.O.S. – Formatted (Mutated Forms remix)
Idén több ismerőstől is hallottam, hogy újra visszatérnek a drum and basshez, ez pedig rám is igaz, főleg mikor a fent taglalthoz hasonló gyöngyszemek kerülnek elő az új kiadványok között is. Ha a revival feelingre keresünk magyarázatot, egynek ott van, hogy talán éppen most érkezett el az újabb dnb iteráció ideje, ahogy a dubstep fejleményei visszakanyarodnak az eredőhöz, és most már tudjuk egyben látni ismét a stílusokat. Másrészt mintha megérkezett volna egy ihletett újabb hullám (producerekre gondolok, de nem csak feltételen az újakra), akik a dnb különböző alterületeibe egyszerre tudnak életet lehelni, így most egyszerre virágzik a morgó basszusokkal és agresszív zúzással operáló sötét vonal (darkstepnek hívjuk ezt még?), a táncos-koktélos liquid, vagy épp az olyan visszacsatolós montázsműfaj, ahol egyszerre látjuk keveredni a dubstepet, a bristoli újhullámot, a dnb régi iskoláját vagy épp a grime mc témákat. Jó év ez a 2010!