Csak egy évvel fiatalabb nálam az a dj – Paul Kalkbrenner -, aki néhány hete a fellegekbe repít. Ha csak rá gondolok, hevesebben ver a szívem, és a lábam izgatottan toporog, keresi a táncra alkalmas helyet és időt. Amikor az irodában az Azure-t vagy a Sky And Sand-et döngetem a fülhallgatómon, már csak attól libabőrös leszek, hogy elképzelem, hogy fog ez szólni pénteken. Ráadásul tegnap láttam a Berlin Calling című filmben, és azóta teljesen átmosta az agyam! Azóta az tart életben a sanyarú, kreatív rabszolga életben, hogy péntek este tíztől hajnalig csak a tánc és a zene lesz, semmi más! Ja, és a film után megvettem a jegyem Berlinbe! Tizenhárom nap múlva a fejemre teszem a fejhallgatóm, és az Alexander Platzon, a világóra alatt az enyém lesz a egész világ. Katt, hallgass zenét, és gyere pénteken a Merlinbe!