Villámcsapásként ér a hír: a Chi Recordings mindenkit szeretettel vár a 10. születésnapjára! Az agyam vadul tiltakozik. Nem lehet, hogy ennyi idő telt el!? Hiszen tegnap hallgattuk rongyosra az albérletben a Cup of Chi vol. 1. feliratú CD-t. Múlt hét szerdán ráztuk hajnalig a szebbik felünket a Saint-Tropez állóhajón. Pár napja úsztunk fel a Római-partig a Holdkomppal, Chris Carterrel a fedélzeten. Ma hajnalban váltottam néhány mondatot Dave Tipperrel és Paul Woolforddal – Kevinnek köszönhetően – a Vasúttörténetiben, illetve az A38-on. És az is ebben a hónapban volt, hogy a Szigeten, szalmabálák között ért minket a reggeli, finom esőnek tűnő vízpermet, miközben a Papua New Guinea szólt a hangfalakból.

Gyorsan be is írom a keresőbe “Naga – Nobogadjamin Hotep“. Na, majd most megmutatom… Megjelenés éve: 2001… “Amb – Romeo“? 2003… “Flack.su – Runner up“? 2006… “Fine Cut Bodies – Huncut Hacuka“? 2008… Világméretű összeesküvésre kezdek gyanakodni. Valakik nagyon el akarják hitetni velem, hogy kedvenc kiadóm már 10 éve dolgozik azon, hogy “lehetőséget biztosítson a magyar zenészeknek, illetve DJ-knek a határainkon túli megmérettetésre”. Egy pillanatig nem figyeltem, és egy majdnem tökéletes médiahackkel azt próbálják elhitetni velem, hogy nosztalgiázok. Pedig a Chi Recordingsszal kapcsolatban nincs értelme a dicső múltat emlegetni. A jelenük és (remélem, hogy) a jövőjük ugyanis éppen olyan fényes, mint az első, együtt megélt dekád. Csak így tovább, srácok!

Kevin aka Fine Cut Bodies exkluzív Kultblog podcastje