A hatéves Hushpuppy a Bathtub nevű, isten háta mögötti öbölvidéken él alkoholista apjával. Gyakorlatilag mélyszegénységben és mocsokban tengődnek, de mivel ez az egyetlen világ, amit Hushpuppy ismer, ez az egyetlen világ, amit szerethet. A Bathtub Hushpuppy imádott, idilli glóbusza, ahol minden csúnya széppé válik, ahol mindenki szereti és támogatja felebarátját bőrszíntől függetlenül. Hushpuppy számára itt minden egységes egészet alkot, ha egy valami is eltörik, akkor az egész vész oda. Világának egyik fő alkotóeleme, apja azonban halálán van, így a kislánynak nemcsak a százévente eljövő vihar borzalmaival, de a teljes magára hagyatottsággal is szembe kell néznie. A gazdag képzeletvilággal rendelkező kislány mindezzel csak úgy tud megbirkózni, hogy a közösség hiedelmeiből mítoszt teremt magának: régen kihalt lények élednek újjá, akik támadásától csak ő tudja megmenteni közösségét. Ő képes megállítani a megállíthatatlant, ő képes egyedül apja megmentésére is.

A helyszín Louisiana déli mocsárvidéke, 2005 nyara. Ugyanakkor egy meg nem határozható, kitalált helyen is járhatunk a közeli, vagy akár egy nagyon távoli jövőben, mikor a nagyvárosok kizárják és nyomorba taszítják a határukon túl élő, természeti csapásoktól veszélyeztetett közösségeket. A messzi dél vadjai szűkebb értelemben a Katrina hurrikán pusztítását dolgozza fel, valamint felhívja a figyelmet a klímaváltozás veszélyeire, de apokaliptikus jóslatként, anti-globalizációs üzenetként is interpretálhatjuk, felfoghatjuk továbbá a gyermeki ártatlanság elvesztéséről szóló meseként is. A film egyik legjobb kvalitása, hogy ezek az értelmezési síkok nem zárják ki egymást, hanem kiegészítik egymást, anélkül hogy azt éreznénk, hogy Benh Zeitlin rendező első, egészestés filmjében túl sokat akarna mondani egyszerre.

Zeitlen történetét kiváló érzékkel, egy hatéves kislány szemszögéből tárja elénk. A messzi déli világ a naiv, gyermeki szemen keresztül leegyszerűsödik, bizonyos szélsőségek megengedhetővé válnak (a szegénység romanticizálása ezért nem válik sértővé). Zeitlin ezen mesteri húzásán felül zseniális ráérzéssel nyúl a mágikus realizmus eszközeihez, ezzel is tovább árnyalja, puhítja a képet. Sokan Terrence Malick-i hatásokat emlegetnek, és Az élet fájához hasonlítják a filmet, amely szintén életet dicsőítő himnusz, amiben lenyűgöző képeket láthatunk, és amiben sokszor homályos fények játéka alkot álomittas hangulatot. Zeitlin mesés víziójának megvalósulását a színészek is nagyban segítik. A főszereplő kislány, Quvenzhané Wallis páratlan játékával akár az egész filmet is elvitte volna a hátán, de mellette, az eredetileg pékként dolgozó, és a munkáját a filmezés kedvéért csak hosszas győzködés árán szüneteltető Dwight Henry is hiteleset alakít. Henry több hurrikánt is túlélt, köztük Katrinát is, így őszinte érzelmekből és tapasztalatból építkezhetett a forgatáson.

Abban egyetértünk a kritikai kánonnal, hogy átlagon felüli, figyelemreméltó független alkotás A messzi dél vadjai, de remekműként nem emlegetnénk. Hushpuppy fennkölt, poétikus narrációja ill. egy-két jelenet zavaróan művészieskedő hatást kelt. Összességében mégis megbocsáthatóak ezek a momentumok, hiszen minden más a helyén van: Zeitlen nemcsak a rendezésért felelős, de a forgatókönyv társírója és az igazán kivételes soundtrack társszerzője is egyben. 29 évesen egy legapróbb részleteiben végiggondolt, tudatosan felépített, különleges alkotással lepte meg a világot.

A messzi dél vadjai trailer