Készültem persze a mostani Batman epizódra is, olvasgattam, visszalapoztam ezt-azt, ránéztem a Wikipediára, de azért az előzőnél nagyobb volt az izgalom. Akkor valami olyan jött, amitől nem tudtam, mit várjak, egy fekete ló volt, amiről nem tudhattam, hogyan sül el. És aztán baromira bejött, nagyon eltalálták, az első két rész klasszikus státuszát leszámítva szerintem ez volt az eddigi legjobb filmadaptáció. A Sötét lovagnál már kevésbé volt ez a lutri feeling, itt tudtam, hogy az előző vonalat viszik tovább, csak felpörgetve, tuningolva, plusz 50 ezer dollár költségvetéssel. Na jó, a plakátok azért rátettek egy lapáttal. Az eddigi legjobb Batman moziplakátokat kaptuk, ráadásul sokat, és mind hibátlan volt.

Aztán jöttek a hírek, hogy bemutatták Észak-Amerikában, hatalmas tarolás, a közönség őrjöng, rekorddöntés a pénztárakban, satöbbi, az egészet pedig már nem annyira szimpatikusan fejelte meg az, amikor megláttam a Sötét lovagot az IMDb örökös besztof listájának élén 9.2 ponttal. Ekkor még csak kb. 20 ezer szavazat volt rá, gondoltam, ha ez a szám nő, majd normalizálódik a helyzet, de aztán már itt volt a magyar bemutató, a szavazatok száma megtízszereződött, a film pedig még mindig az élen állt 9.1 ponttal. És nem értettem, hogy az emberek értékrendjével van gond, ez a film tényleg ennyire súlyos lett vagy valami egyéb változó van a képletben, amit nem értek. Aztán gondoltam például arra, hogy a fiatalok közül, akik az internetezők nagyobb részét képezik, már valószínűleg egyre kevesebben szavaznak a Keresztapára, míg sokkal többen rajonganak Batmanért, ergo az egész információs társadalom dolog az új bemutatók, vagy az “újkor” legendáinak kedvez. Oké, szóval ezt az IMDb-s hype-ot próbáltam félretenni, de azért mégis valami nagyon elementálisat vártam a vászonról lejönni.

Péntek este, kisebb társaságnyi haver, popcorn, coke, mozi, a setting fasza, izgalom on. Na, hogy is kezdődött… Basszus, nem emlkészem. Oké, mondom amire igen. Joker zseniális, a legjobb, magasan túlszárnyalja Nicholson alakítását, hiteles, valóságos az utolsó emberi moccanásig – ez jut először eszembe. A film legerősebb pontja ez, és mint igazán kritikus filmjunkie mondom, semmi köze nem lehet az aktuális tragédiahírhez, ha ezért kijár egy posztumusz Oscar. Én odaítélném. Aztán az jut eszembe, hogy egy képregényfigurás, gót-komor mesefilmből csináltak egy döngölős akciófilmet. Ez jó is meg nem is. Egyrészt nekem speciel bejött, bírom az ilyet, beleprésel a moziszékbe, mint 5G nyomás egy vadászgépben; másrészt meg az összes kritikus, aki a Wantedot osztotta, ezt a filmet pedig nyalja, nézzen magába, mert a kettő között drilling action formátumát tekintve nem sok van (és most nem a sztoriról, alakításokról beszélek, hanem a stílusról). Batman kilépett a mesehős szerepből, és egy realitásában is többé-kevésbé helyét megálló katona lett belőle, harisnyás kosztüm helyett military felszereléssel. Apropó, akik szerint az új Batman brutál dark, azoknak megint küldök egy kérdőjelet: az első rész konkrétan film noir volt, ehhez képest a mostani kilométerekre van.

Aztán az jut eszembe, hogy Kétarc maszkját kiröhögtem. Amikor először befordult nagytotállal a képbe, és megláttam, hogyan égett meg a faszi, kijött belőlem egy kisebb röhögés. Mintha gumiba öntötték volna a Terminátor első részéből a gülüszemű robotot. Ez a karakter amúgy szerintem több sebből is vérzett, valahogy sehogy sem volt konzisztens. Ami még eszembe jut, az a film hossza. Mert kellett a maraton, jó volt, nem unatkoztam egyszer sem, végig lekötött, a szálakat nagyon jól mozgatták, a dramaturgia hullámi a legjobbkor csaptak át egymás felett. Ebből a szempontból csak a végén a kicsit nyálasan túlnyújtott finálé fájt be, amikor már azon a plusz-mínusz öt percen igazán nem múlt semmi, úgyhogy lehetett volna skippelni is. (A kisfiús nyafira gondolok és az endsequence monológra.)

Jó film volt, de nem hiszem, hogy levenném a polcról, ha meglenne DVD-n, hogy visszanézzem, maximum ha nagy Batman-hétvégét szerveznénk haverokkal, hogy végignézzük az összeset. Utólag még annyi kérdés maradt bennem, hogy mi lesz a következő részben, mármint gondolom lesz olyan. Vajon belefutnak az újradolgozásba, vagy elviszik egy Pókember irányba, és jönnek új mellékszálak újabb ellenségekkel? (A képregény alapján ez persze teljesen valid lenne.)

Utóirat. A rekordok szart se érnek, a bevételek és a szavazások semmit sem számítanak, mert a filmtörténet igazi klasszikusai már nincsenek itt, hogy megvédjék magukat, a pozíciójukat. Marketinggel lenyomni egy évtizedekkel ezelőtti jelentőségében nagy alkotást nem etvasz. Úgyhogy magamban megerősítettem az elhatározást, hogy ezekre a statisztikákra többet kicsit sem hallgatok. Szimpátiaszavazás, ahogy a Beteg Fiú mondta, méghozzá a tömegeké. Az meg engem nem érint. (Uff.)