A Vexille olyan, mintha a készítők azt tűzték volna ki elsődlegescélnak, hogy az anime összes másodpercének minda 24 képkockájánál az járjon az ember fejében, hogy “uramisten, ezannyira jól néz ki, hogy be kell raknom majd a számítógépen háttérnek”.Csak kár, hogy a történet gagyi, a főszereplő csajszi meg rémidegesítő. De a vizuális orgazmusért egy nézést megér.
Nem lövök le semmi poént; ha nagy költségvetésű CGI-animéről vanszó, akkor a történet úgyis az, hogy menő járgányokkal mennek, dögöszene szól, lőnek és megmentik a világot. Most épp Japán döntött úgy,hogy önkéntes izolációba vonul. Megszakítottak minden kapcsolatot akülvilággal, majd 10 évvel ezt követően az amerikaiak úgy gondolták,hogy jó lenne már bekukkantani és megnézni, hogy mi van ott. Innentől a szokásosmenet: a csinos, ámbár bamba képű főhősnőnk elveszti a barátját,csatlakozik a lázadókhoz, és legyűri a gonosz nagyvállalatot, aminek amég gonoszabb vezetője (aki egyébként egy őrült tudós) ki akarja irtania világot, azzal a hátsó szándékkal, hogy rájöjjön az örök élet titkára, és mindeközben visszaszerzi a barátját.
Legyünk őszinték, ez eddig még nem para, egy ilyen animét nem atörténete miatt ül le megnézni az ember. Ezt azért kell látni, hogymegtudjuk, hogy hol járnak a japánok, hogy mennyire baromira jól kinéződolgokat tudnak csinálni. És itt csillagos ötöst kapnak. A szétrobbanógerendáknál minden egyes szálka külön repül; a kinyírt robotok szintecsavar-szintre amortizálódnak, és szanaszéjjel esedeznek azalkatrészek; a távoli képek gyönyörűek; az égő autónál a lángokolyanok, hogy szinte érzem a melegüket.
A kedvenceim a fémférgek. Ahogy a Dűnében homokférgek vannak, a Vexille fémférgeketkapott. Hatalmas lények, amik örvénylő fémdarabkákból állnak. Gigásziak, és amerre járnak, milliónyi szilánk szálldos róluk anapfényben csillogva. És ekkor még nem ütközötek neki egy még nagyobbfalnak, vagy nem ugratott beléjük egy autó, hogy egy lángoló-robbanó fémkupacot tépjen ki belőlük. Baromi szép a Vexille, tényleg. Ezt viszont a készítők istudták, és minden hatásvadász jelenetnél kapunk 2-3 másodpercet, hogygyönyörködhessünk. Az első 10 percben ez mókás, fél óra után már inkábbidegesítő, a végefelére pedig felmegy a pumpa, és az animévelordibálok, hogy “oké, szép, vettem, haladjunk már tovább”.
De ami még idegesítőbb, az úgy általában az összes szereplő, delegfőképp Vexille, a főszereplőcsaj. A karakterek arcán aszemöldökráncolást kivéve semmilyen érzelem nem látható, végigugyanazzal a bamba tekintettel néznek. A beszélgetések teljesenbugyuták, és mindegyik dialógus úgy néz ki, hogy köszönnek egymásnak,kis szünet, elhangzik két mondat, majd az egyik fél távozik, a másikfélnek (általában Vexillenek) pedig 3-4 másodpercig csak az arcátmutatják. Biztos ekkor mérlegelte a hallottakat, vagy gondolkodott,bármi lehetséges, de ami a nézőnek lejön az annyi, hogy néma csend, ésvalaki mered maga elé. Ha ez még nem lenne elég, Vexille érzelmei egyenesen katasztrofálisak, teljesen logikátlan. Ha meglát valakit, vidáman felkiált, tesz két lépést, majd megáll, megszeppen és nem mond semmit. Ezen kívül, ha meghal valaki, nem számít, hogy alig két napja ismeri, összeomlik, és nekiáll zokogni. Nem ezt várná az ember egy különleges alakulatos csajszitól.
A sok lehúzás után jöjjön egy kis jóság, mégpedig a zene. Az egyikoldalról nézve nem tetszett, hogy amikor elkezdődött egy szám, tudtam,hogy most hátra lehet dőlni, 3 perc csihi-puhi következik. A másik oldalrólnézve viszont remek, hisz nem az utcasarokról kukázták össze azenészeket. A Boom Boom Satellites albumkritikámnál említettem már eztaz animét, ugyanis a kedvenc japánjaink zenéje kétszeris felcsendül benne. Először egy kikötőben, a konténerek közöttüldöz két, nagyon menő exoskeletonba bújt zsaru egy zavargó, motoros androidot,majd két robot is beszáll a mókába, hogy a száguldás közben méglövöldözés is legyen, nomeg sok robbanás. A másik alkalom pedig akkorvan, amikor először látunk fémférget a földből feltörni, miközben háromterepjárós arcot próbál bekebelezni. Vagány nagyon. De a Boom Boom Satellitesmellett még olyanok is helyet kaptak, mint például a Prodigy, az Underworld,az Asian Dub Foundation vagy a Dead Can Dance.
Boom Boom Satellites – Fiends (featuring Vexille)
Összességében ez egy egyszernézős anime. Nem kell tőle sokat várni,csak annyit, hogy szép legyen. Ha a Playboy-ban lányok helyett animéklennének, Vexille lenne a címlapon.
Linkek: