Azért nem kezdtem egy hosszabb cikkbe a Wolverine kapcsán, mert leginkább azt írnám róla, hogy szar volt, és különösebben nem is érzem, hogy hozzá kéne ehhez fűzni bármit is. Egyébként tipikusan olyan film, amit a fanoknak nyilván látni kell, mert kényelmetlen lemaradási viszketegséged lenne, ha egyébként szereted az X-Ment, ezt meg nem látod, de amúgy semmit nem veszítesz nélküle.
A karakterek bénáznak, a párbeszédek és az egész történet silány, a szereplőválogatás röhejes (Gambit karaktere a képregényadaptációk történetének legnagyobb sírnivalója). Lényegében az történik, hogy kitűztek egy “A” pontot (megszületik egy mutáns kisfiú) és egy “B” pontot (Wolverine lesz belőle, emlékek nélkül, adamantiummal a csontjaiban), a kettő közé húztak egy egyenes vonalat, és ráaggattak néhány röhejesség fakasztotta könnyekben ázott, középszerű klisét száradni. Szerelmi szál, meghalós-feltámadós Dallas fricska, naplamentében vonuló izmos hős, “háhá” felkiáltású felbukkanó gonosz, sok verekedéssel leteperhető főellenség, ármánykodással átitatott ősi ellentét, aztán ennyi. Megnézésre nem ajánlott.
Ráadásul a Wolverine-féle Origin képregényben a szokásos Marvel stílustól eltérő, festményszerű képi világgal rajzolták meg a történetet. Na, ebből a különlegességből meg aztán pláne semmi nem maradt.
X-Men Origins: Wolverine trailer
Linkek: