Kissráckoromban mindig is imádtam a szombat reggeleket, amikor nem volt suli, meg koránkelés sajtos-vajaskenyérrel, ellenben volt kakaó müzlivel, aztán egy idővel volt mellé az éppen aktuális felkapott kereskedelmi csatornának köszönhetően valami sci-fi is. Így kaptam rá a Star Trek sorozatra, aminek köszönhetően onnantól kezdve kétszerannyi cikizést kaptam, ellenben azok a reggelek fézersuhogással, anyám által sosem értett ultrageek poénokkal meg nagy dumákkal töltődtek fel. Nem kis várakozással vettem tehát a kezembe a Star Trek: A manga című kis kötetet.
Ez az ujjnyi vastag könyvecske eredetileg 2006 szeptemberében jelent meg angol nyelven, és mostanra jutott el odáig, hogy magyar nyelven is szórakoztassa célközönségét. De hogy ki is ez a célközönség … nos, ahogy lapozgattam az anyagot, valahogy a tipikus “két szék között a padlóra” esete ugrott be. Elég sokféle képregényt járattam régebben, a magyar képregénykiadás fénykorában (Transformers, Batman, Pókember, még Spawn és a Dark Horse Comics pár darabja is ment egy ideig), így szerintem mind comics-kedvelő és trekkie szemmel is meg tudom ítélni a végeredményt, ami szerény véleményem szerint könnyűnek találtatott. Távol áll a tökéletestől, de igazságtalan lennék, ha nem tenném hozzá, hogy kétségkívül szórakoztató.
A Star Trek első szériájának kulcsszereplői: középen a mindig sármos Kirk kapitány
Az öt kis képregény-történetet és egy novellát tartalmazó kötet vizualitás szempontjából nagyrészt rendben van; az utolsó két darabnál éreztem azt (mivel mindegyik darabot külön alkotó rajzolta és szövegezte), hogy már nagyon skicc-szerű az egész, és úgy általában volt néha probléma, hogy bár mangaként van hirdetve a cucc, a mangáktól minden téren elég távol áll. Néhány jellegzetes stílusjegy persze befigyel, de ennyi erővel lehetett volna “Star Trek: A képregény” is. Bár az kétségkívül nem hangzik annyira jól.
Magukkal a sztorikkal viszont elégedett vagyok: még trekkieként is elismerően csettintettem az első két darabnál, abszolút hozták a sorozat egy erősebb részének színvonalát, tehát ez a rész több mint okés. Csak annyit hiányoltam, hogy a sűrű, feszített tempójú történetek hanyagolják a filmek és epizódok azt a jellegezetes kiszólogató, néha chilles, “csak dumálgassunk” stílusát, amivel a mozgókép-elődök legalább annyi rajongót szereztek anno, mint azzal, hogy a Star Trek szimplán egy nagyon faszán megkomponált és okosan összerakott univerzum. A Star Trek: A manga összeségében nem tesz hozzá a trekkie-világhoz, de szórakoztató, sci-fi-rajongóknak pedig egyenesen javallott anyag. Isten áldja, Gene Roddenberry!
Linkek: