— Könyv

— 2008. September 6. 08:42

— Írta: Belányi József

Édes Élet ohne Zucker

Megnyugvással töltött el Maros András Limonádé című könyve. A szerző ugyanis a reklámszakmában dolgozik, és nem elég, hogy egyedi alapra építve, de ráadásul jól is írta meg első regényét. Korábban “csak” két novelláskötet kapcsolhattunk a nevéhez, tehát idén megjelent művével lépett be a magyar regényírók táborába, és a bemutatkozás ragyogóan sikerült. Engem pedig azért nyugtat meg mindez, mert akár kollégák is lehetnénk, és öröm látni, hogy vannak köztünk olyanok, akik tudnak és mernek írni, alkotni.

Egy takarítófiú és egy világhírű hegedűművész élete fonódik össze olvasás közben. Babos Tibor, a limonádét öt kanál cukorral ízesítő tinédzser személyes sértettségét George Kedves egyedülálló hangszerén torolja meg. A fiú “jutalma” természetesen az elbocsátás, ám az újabb és még ennél is szörnyűbb csapást csak ezután kell megélnie: néhány évvel apja után édesanyját is elveszíti. Ilyen setting láttán nehéz elhinnünk, hogy limonádékönnyedségű élményben lesz részünk, és részben be is igazolódik sejtésünk. A néhol kíméletlen, máshol bohókás, megint másutt pedig egészen abszurd részletek keveréke sokkal inkább egy pikáns koktélt idéz fel agyunkban.

De hogyan is kapcsolódik össze az anyját eltemető fiatal és a floridai kertvárosba hazatérő aggastyán sorsa? Tibor minden mindegy alapon levelet küld George-nak, amelyben beszámol az életében bekövetkezett negatív változásokról, és indirekte a művészt teszi felelőssé bizonyos pontokban. A látszatboldogságban élő Kedves környezetével elhiteti, hogy felkarolja a fiút, ám végül fiatal felesége révén kerül Tibor a sztereotipan megrajzolt kisvárosba. Számomra ez az előítéletes ábrázolás azért sem zavaró, mert én tényleg ilyennek hiszem ezeket a közösségeket: mutassuk a legjobb arcunkat a szomszédok felé, miközben az életünk nagy rakás és felszínes szar.

Ezt az állóvizet kavarja fel a szabadidejét filmes hibák gyűjtésével töltő “magyar gyerek”, akit Mrs. Kedves avat férfivá, miközben a szomszédok is megkergülnek. Ahogyan Tibor veszi vissza cukoradagját limonádéjából, úgy savanyodnak meg körülötte az emberek. Csak a hegedűművészen látszanak pozitív változások, miután hiába keresteti több rendőrrel csalfa feleségét: a két, egymást addig meg nem értő ember között egyre közelebbi kapcsolat alakul ki. Talán egy furcsa páros kialakulásának leszünk szemtanúi? A választ keresd az édessavanyú sorok között!

Linkek: