Azt hiszem, bátran állíthatjuk, hogy dr. Alfred Jonesnak remek élete van, ha eltekintünk attól a ténytől, hogy nem él. Szegény dr. Jones. Ez jutott először az eszembe, mert mi mást is lehetne mondani egy emberre, akinek hétköznapjai szinte könyörögnek valamiért, ami képes színt vinni beléjük? Talán éppen egy olyan megvalósíthatatlannak tűnő, őrült tervre van szüksége, ami a Lazacfogás Jemenben című Paul Torday regény konfliktusának alapja.
Olvass kritikát, döntsd el, hogy tetszik-e, és ha tetszik, játssz és nyerd meg! Íme, a Kultblog első nyereményjátéka. (Update: nem is egy, hanem két nyerhető példány van. Részletek beljebb!)
Szegény dr. Jones. A karrierje önmagában irigylésre méltó, ha eltekintünk attól a ténytől, hogy presztizsét A víz megnövekedett savtartalmának hatásai a tegzeslégy lárvájára és hasonló tanulmányok alapozták meg. Házassága is van, ha eltekintünk attól a ténytől, hogy a felesége egy nemiségellenes besavanyodott vénlány. Mary lenéz minden dolgot, ami egy nőt igazi nővé tesz. Előszeretettel öltözik úgy, mintha nadrágkosztümjeit a kínai kommunista párt egyik alacsony rangú tagja tervezte volna, és ipari fertőtlenítő szagát árasztja. Ezenkívül állandóan szakmai úton van, szabadidejében pedig tanulmányokat ír; hogy csak egyet említsünk, A különleges lehívási jogok szerepe a lekötetlen valuták szokatlan áramlásának mérséklésében is az ő nevéhez fűződik. A karrier mellett persze a gyerekvállalás szóba sem jöhet.
Munkahelyén a kivívott szakmai elismerés ellenére ripacs főnöke dróton rángatja, ráadásul ügyesen zsebeli be Jones helyett az elismeréseket, mindezt úgy, hogyha valami balül üt ki, őt magát ne lehessen okolni. Igazi patkány. Szabadidejében főhősünk kilógó beleit próbálja a helyükre tuszkolni, vezeti a megvett használati cikkek ÁTI-ját (Átlagos Tönkremenési Idő), mégha csak egy pizsamanadrágról is van szó, kisebb-nagyobb erőfeszítéseket tesz házassága ápolására és szeret horgászni.
Azt hiszem, bátran állíthatjuk, hogy dr. Alfred Jonesnak remek élete van, ha eltekintünk attól a ténytől, hogy nem él. Vajon mi kellhet ahhoz, hogy egy efféle ember élete egészen új mederben kezdjen áramlani? A világ egyik, talán legőrültebb, legreménytelenebb és legnagyobb befektetéssel járó megbízása, egyenesen Jemenből. A jemenieknek lazac kell. Nem is akármilyen, betelepített. Jones első látásra elutasítja a tervezetet, mivel az ezüstös halacska életkörülményeit egy arab országban mesterségesen előállítani lehetetlen. A brit miniszterelnöknek viszont megtetszik a projektben rejlő lehetőség, és főhősünk kényetlen-kelletlen hozzálát a kivitelezhetetlennek tűnő feladathoz. Az államfő persze nem a jemeni férfiak szabadidejét viseli ennyire szívén, sokkal inkább a pozitív sajtóvisszhangot.
Képzeljétek csak el: a The Sun címlapján feltűrt nadrágszárral ácsorgó miniszterelnök egy egyszerű helybélivel beszélgetve. Micsoda szimbolikus jelentősségű kép! Jó fényt vet a brit kormányra, mivel az államférfi által egy olyan országot reprezentál, amely sikeresen működik közre az arab világgal egy nemes cél megvalósítása érdekében, ráadásul egy jól sikerült fotó a miniszterelnök úr hétköznapi énjéről biztos megér pár szavazatot. Jones tehát kénytelen behatóbban foglalkozni a tervezettel, melynek következményeként megismerkedik Harriet Chatwode-Talbottal, aki bebizonyítja számára, hogy – szemben felesége állításával – egy intelligens nő igenis lehet csinos és illatos.
Egy idő után elkerülhetetlenné válik, hogy a kiváló halbiológus személyesen is találkozzon a megrendelővel. A mélyen vallásos Muhammad ibn Zaidí bani Tiháma sejk skóciai birtokán fogadja Jonest, aki egy napot és egy éjszakát tölt nála, s az elszigetelt birtok világa egészen elvarázsolja őt, a sejkkel folytatott beszélgetés pedig új értelmet ad az eddig ostobának tűnő projektnek. Mire a kötet végére érsz, nem furdalja az oldalad a kíváncsiság, hogy végül készült-e kép a feltűrt nadrágszárú miniszterről, mennyit sikerült sikkasztani Alfred patkány főnökének, vagy hogy egyáltalán megélt-e a lazac Jemenben. Sokkal jobban fog érdekelni, vajon képes lett-e dr. Alfred Jones egy új világot építeni magának – egy olyat, amiben nincs helye az ÁTI-nak, a végletekig anyagias, karrierorientált Marynek és a már-már elkeseredett harcnak évi 45.561 fontért.
Játék:
Kedvet kaptál, megtetszett, szeretnéd magadnak? Játssz a Kultbloggal, és nyerd meg a könyvet! Válaszolj az alábbi két kérdésre, küldd el az info kukac kultblog pont hu-ra, és mi két hét múlva (egész pontosan január 26-án) itt a site-on és e-mailben is értesítünk, hogy nyertél-e.
A kérdések:
- Hány éves volt Paul Torday, mikor első regénye megjelent?
- Te hogyan telepítenél lazacot Jemenbe?
Linkek:
Update!
Váratlan esemény nyomán kiderült, hogy nem is egy, hanem két példányt lehet megnyerni a fenti könyvből. A plusz egyet Komédiás ajánlotta fel a Kultblognak, és olyan feautre-rel rendelkezik, hogy már megjárta Athént is! És hogy tovább bővítsük az extrákat, a könyvbe ő fog egy blogpostot jegyezni, mintegy kézjegy gyanánt. (Ja, erről egyébként még ő sem tud, de azért remélhetőleg benne lesz. :) )
Úgyhogy most már két nyereményért lehet indulni a fenti kérdések megválaszolásával. Hajrá!