A brit nemzeti kincsként emlegetett Stephen Fry Csináljunk történelmet című regénye a korábban megjelent Hazudozó című könyvével mutat hasonlóságot. Fry ismét egy egyetemi hallgató életét teszi kémtörténetével izgalmasabbá, ezúttal viszont a tőle megszokott metsző humorból és polgárpukkasztásból visszavesz, hogy fajsúlyosabb témával rukkolhasson elő, és hogy kiemelhesse sci-fi-írói tehetségét.
Stephen Fry a szélsőségek, túlzások embere, de komolyabb témáknál képes megtalálni az arany középutat. A magyar fordításban nemrég megjelent Csináljunk történelmet című könyvében felvetett merész kérdéseket szimpatikus mértékletességgel teszi fel. Azzal, hogy Fry jól bevált és megszokott névjegyét, azaz megbotránkoztató humorérzékét fogja vissza, a hangsúlyt a szórakoztatásról az olvasó elgondolkodtatására helyezi, illetve lehetőségét biztosít magának, hogy más írói minőségben mutatkozzon be.
A Csináljunk történelmet már a Hazudozóból is ismerős miliőben, a Cambridge-i campuson indul. Michael Young történész-doktorandusz Hitler gyermekkorából írja disszertációját. A különös témaválasztás Leo Zuckermann fizika professzor figyelmét is felkelti. Kettejük véletlen találkozásának, a professzor megszállottságának és néhány fantasztikus felfedezésnek köszönhetően lehetségessé válik a lehetetlen. Young és a prof átírják a történelmet; egy jobb világ reményében elintézik, hogy Hitler ne szülessen meg. Az időutazás azonban nem éri el célját, a közbeavatkozás a múltat és az alternatív jelent is sokkal rosszabbá változtatja.
A Kult Könyvek és a stephenfry.hu által szervezett borítóterv-pályázat kiemelt pályaművei. A többi tervért katt ide.
Elkerülhetetlen volt a náci párt felemelkedése és a holokauszt? Ha nem lett volna Hitler, akkor más lett volna a Führer? Fry véleménye igen komor és lesújtó: “Azt hittem, ha Hitler nem születik meg, az évszázadnak kevésbé kell szégyenkeznie. Lehetett volna több eszem. A körülmények ugyanolyanok maradtak Európában. Továbbra is volt vákuum Németországban, amit be kell tölteni. Még mindig kiaknázásra várt ötvenévnyi antiszemitizmus és nacionalizmus… Predesztináció, akárhogy is nyessük. A történelem akarata vagy a DNS akarata.” Ez alapján úgy tűnhet, hogy Fry meg akarja győzni az olvasót arról, hogy a történelem kikerülhetetlen, sorsszerű események láncolata, és hogy saját végzetünk, jóságunk vagy gonoszságunk is a génjeinkbe van kódolva. Azonban nem intézi el a múlttal való szembenézést egyszerűen azzal, hogy valamit elkerülhetetlennek, megírtnak bélyegez, hiszen azzal, hogy egy ember kiiktatásával nem változtat az események sodrán, a kollektív felelősségvállalás szükségességét is kihangsúlyozza.
Fryt ezúttal tehát komolyabban kell venni, de nemcsak a könyv mélyebb üzenete miatt, hiszen a regény megszerkesztettsége és szabályos felépítése is kitűnő írói kvalitásokról árulkodik. Az író fejezetenként váltogatja a regény két fő szálának bemutatását. A jelent egyes szám első személyben beszéli el, míg a múltat Young regényszerűen, fiatalosan megírt disszertációjának részleteiből építi fel. Fry keretbe foglalja regényét; a jelenben indítja történetét, majd egy párhuzamos világot fest fel, végül visszatér az általunk ismert valóságba. Emellett az akciódúsabb, mozgalmasabb részeket Fry forgatókönyv formájában tálalja, mozgalmas, lendületes filmmé alakítva történetét.
A Csináljunk történelmet témaválasztásának és írói eszközeinek köszönhetően nemcsak a Fry-könyvek között kiemelkedő, de 1998-ban ki is érdemelte a legjobb alternatív történelem témájában megírt történetnek járó Sidewise irodalmi díjat. Így a regény mindenképpen ajánlott olvasmány azok számára, akik szeretnek elveszni más univerzumokban, még akkor is, ha ezek a párhuzamos dimenziók a sajátunknál jóval rosszabbnak és kilátástalanabbnak bizonyulnak.