Nem mai könyvet kaptam ajándékba a nagyszakállú napján, a tavalyi évben. És nem kis elvárásaim voltak vele szemben. Chuck Palahniuk Halálkultusz című írása megmérettetett, és nem találtatott könnyűnek ugyan, de a két formai különlegességen kívül nem hozta azt a szintet, amit a Cigányút felmagasztalása után reméltem tőle. Mondom ezt úgy, hogy előbbi 1999-ben, utóbbi pedig 2001-ben hagyta el a nyomdát. No nem azt mondom, hogy az eredetileg Survivor címen napvilágot látott regény unalmas, rossz, hiteltelen olvasnivaló! Ködösítés helyett, inkább leírom bővebben a véleményemet. Tovább?
A kiindulópontunk egy eltérített repülőgép. Ennek pilótafülkéjében mondja el élettörténetét a narancssárga “fekete doboznak” Junior Branson, aki ekkorra már a legkevésbé önmagára hasonlít. A kiindulópontunk a 300. oldal. Innen indul a lapok számozása egészen az 1-esig. A kiindulópontunk egy monológ. Ebbe kellene beleképzelnünk(!) a párbeszédeket, de itt van egy kis bibi: a könyv sokszor elszakad a koncepciótól, és nagyon messzire kerülünk a Csendes-óceán felett repülő, Ausztrália felé tartó 2039-es járattól.
Nem születtem elvakult vallási felekezetbe, és a könyv olvasása után hálát adok a sorsnak ezért. A modernkori agymosás “terméke” főhősünk. Duplán! Egy nebraskai szekta egyik családjába hozta a gólya ikertestvérével, Adammel együtt. Kár, hogy ő három és fél perccel később hagyta el a szülőcsatornát, így másodszülöttként az lett a sorsa, hogy 17 évesen gyakorlatilag kirugdosták otthonából, ahová soha többé nem térhetett vissza. Egészen addig arra képezték ki, hogy tökéletes házvezető-rabszolga legyen, aki azonnal felejt és minden foltot eltűntet.
Életébe akkor költözik izgalom, amikor egy segélyszolgálat telefonszáma helyett az ő számát közli egy újság. Lubickol a szerepben, és egyre-másra biztatja öngyilkosságra a hívókat. Köztük van Trevor Hollis is, akinek húgával, Fertility-vel menthetetlenül összefonódik Junior élete.
Hogy mitől különleges még a nebraskai felekezet, a Krédó Egyháza? A telepen maradtak csoportos öngyilkossága után a külvilági hívek is követik őket az Üdvözülés kapuján át. A végére Junior lesz a “Hegylakó”, csak ő marad. Vagy mégsem? Ez majd a könyvből kiderül. Ahogyan az is, hogyan kapja fel a média, miután a második agymosáson (valamint plasztikai beavatkozásokon, személyi edzésen, szteroidkúrán, satöbbin) is átesik hősünk, akit marionettként rángat stábja. Megszületik Jézus Krisztus Szupersztár 2., a tökéletesre doppingolt messiás. Hogyan változik egy pillanat alatt Antikrisztussá? Ez is kiderül a könyvből, bár itt már érezni a mesterkéltséget. Ugyanúgy, ahogy a végkifejletnél: öt ejtőernyő van a repülőgépen, Fertility hasában pedig Junior gyermeke (bár nem biztos, hogy az övé), mégsem tudja, hogyan élhetné túl a becsapódást. Vagy nem is akarja túlélni?
A könyv legnagyobb gyengeségéért azonban nem Palahniuket kell elővennünk: a Szukits Kiadónál kellene keresni a felelőst a rengeteg (tényleg nagyon sok!) hibáért, ami a kiadványban maradt. Mert amúgy élvezhető olvasmány a Halálkultusz, csak szinte olvashatatlan a sok elütéstől. Kár érte.
Linkek:
Kapcsolódó cikk: