Januárban indult útjára eme minisorozat, amiben olyan könyvek kerülnek a boncasztalra, amelyek egy írói életút lezárását jelentik. A hipotézis nem változott azóta: a fehér lapokat fekete karakterekkel megtöltő szakemberek búcsúzóul talán magukról, az életükről, a tapasztalataikról szeretnének nyomot hagyni. Tudom, hogy halál esetén ritkán szerencsés a szerencséről beszélni, de egyértelműen “mázlistább” az a szerző, aki tudja, mennyi ideje van hátra. Legfeljebb gyorsabban gépel, ha úgy érzi, hogy le van maradva. Ha viszont esik a zongora, vagy hiába fékez a vonat, akkor nincs mit tenni. Mehet a levesbe a megálmodott önregény. Következzék a harmadik gyász.
Ezúttal kissé rendhagyó rész következik, hiszen Randy Pausch nem író. Illetve nem volt író. Egy olyan, örök optimista egyetemi tanárt takarta név, akinek megadatott, hogy méltósággal búcsúzzon a földi léttől. A Jeffrey Zaslow közreműködésével megjelent könyve, Az utolsó tanításazonban pontosan olyan, amilyennek szerintem egy szerző a végső kiadványát megálmodja: befejezett, és a saját életéről szól. Az meg kit érdekel, ha az utolsó egyben az első könyv is?
Az utolsó tanítás valójában egy előadássorozatot takar. Egyetemi oktatókat kérnek fel, hogy álljanak ki a katedrára, és tartsák meg kvázi azt az órát, amit haláluk előtt tartanának. Mr. Pausch-nak nem kellett beleélnie magát ebbe a morbid szituációba. Akkor kapta meg a meghívást, amikor orvosai még három-hat hónapot prognosztizáltak neki az árnyékvilágban: hasnyálmirigyrák, áttétek a májon. Ő pedig kiállt, és elmondta a frankót: játszd meg azokból a kártyákból a legjobb kombinációt, amit neked osztottak! Az előadásból és a Zaslow-val folytatott telefonbeszélgetésekből született meg a hangulatos borítóval ellátott kiadvány, amibe Pausch személyes fotói kerültek illusztrációként.
Randy Pausch utolsó előadása (teljes hosszában)
A könyv elég sokrétű, hiszen elsőre az alcím köszön vissza (Hogyan érhetjük el gyermekkori álmainkat?), amit a Carnegie Mellon informatikaprofesszora a saját példáján keresztül mond el. Vannak megszívelendő tanácsok és közhelyek bőven, de valahogy mindkét fajta útmutatás a helyén van. És hiába érződik az amerikaiakba genetikailag kódolt álomkergetés, ez a kötet mindenkihez szól. Talán nem véletlenül van az eladási listák élmezőnyében Az utolsó tanítás. A második réteg teljesen egyértelmű: egy apa búcsúzik három gyermekétől, és a kölykök batyujába próbál minél nagyobb adag hamuban sült útmutatást csomagolni.
Az utolsó oldalaknál már sokkal inkább Randy beszél hozzánk. Egy jó fej ismeretlen, aki nagy valószínűséggel az utolsó pillanatokban is próbált mosolyogni, elvégre gyermekkori álmainak jelentős részét sikerült megvalósítania. Én arról ábrándoztam, hogy adhassak majd valamit az embereknek. Te miről álmodoztál?
Kapcsolódó cikkek:
Linkek: