— Zene

— 2012. August 1. 10:04

— Írta: Kollár Dániel

Aesop Rock – Skelethon

Aesop Rock, miután tavaly nyáron összebútorozott haverjaival egy lemez erejéig (Hail Mary Mallon), visszatért saját útjához, és Skelethon címen hatodik szólóalbumát adta ki, öt évvel az előző után.  Egy régen várt visszatérés kritikája.

Aesop Rock az egyik legjelentősebb előadó volt az amerikai alternatív hip-hop ezredforduló utáni felfutása során. Az eklektikus instrumentáljairól és absztrakt szövegeiről ismert, jellegzetes hangú New York-i rapper azon kevesek egyike, akinek nem igazán kottyan meg, ha fél évtizeden át nem ad ki új lemezt. A kritikailag és eladások szempontjából is sikeres, 2007-ben megjelent None Shall Pass-t noha sok kisebb mellékprojekt és közreműködés követte, saját új eszmefuttatására mostanáig kellett várni. Öt év alatt persze sok minden történik az ember életében, emberünk esetében például meghalt egy nagyon jó barát, jött egy házasság, majd rá egy válás.

A Rhymesayers-en érkező Skelethont át is hatja egyfajta megfoghatatlan lemondás, az elmúlás érzése. Ez az első olyan Aesop Rock anyag, aminél a zeneírást és a rappelést teljes egészében ő viszi. Noha van néhány közreműködő (Kimya Dawson énekesnő vagy az mc Rob Sonic), egyszemélyes műsor a lemez. A hírek szerint a szövegek nagy része a korábbi Def Jux előadó, Camu Tao halálát követő gyászidőszakban született, ami a májusi El-P lemezen is éreztette hatását. Míg azonban a Cancer 4 Cure a civilizáció totális rothadásának jegyében született, a Skelethon nem ennyire depis, inkább az mc szokásos metafora labirintusában lavíroz, látszólag céltalanul, konkrét megmondások nélkül.

Az első zenék instrumentáljain érződik egy nagy adag indie rock behatás, a Leisureforce és a ZZZ Top kellemes alaphangot adnak. A cucc innentől kezdve mélyül, az éjszakai motorozásról szóló Cycles To Gehennat több lassabb mederben folyó, introvertált alap követi (Ruby ’81, Homemade Mummy, Gopher Guts). Aesop szövegei szokásosan komplexek, a dalszövegek olvasása közben is agyalni kell, hogy mit is akar mondani a művész úr. Sokszor úgy tűnik, mintha valójában semmit se, és csak üres szóorgiákba kap bele, a gyors flow-val lepörgetett versszakok végén viszont rájövünk, hogy hiába csak egy fánk vásárlásról szólt éppen a sztori (Fryestarter), emberünk képzelgései nyugtalanítóak. Erre enged következtetni az első single Zero Dark Thirty videóklipje is.


Aesop Rock – Zero Dark Thirty

Aztán amikor már azt hisszük, hogy a teljes lemez az érthetetlen absztrakcióba fullad, a semmiből érkezik egy egyenes vallomás a záró Gopher Gutsban:

I have been completely unable to maintain any semblance of relationship on any level / I have been a bastard to the people who have actively attempted to deliver me from peril

Itt egy pillanat alatt összeáll a kép. Aesop Rock a hétköznapi motorozásai és fánk evései alatt is szétemésztheti magát a külvilággal való elhasalt kapcsolata miatt. Szeretné megoldani, de nem tudja, amit valahol leszar, valahol viszont érzi, hogy a vesztébe rohan. Ez az a valami ott hátul a Skelethon során; miközben zseniális zenék és szófordulatok váltják rajta egymást.

Tracklist:

  1. Leisureforce
  2. ZZZ Top
  3. Cycles To Gehenna
  4. Zero Dark Thirty
  5. Fryerstarter
  6. Ruby ’81
  7. Crows 1
  8. Crows 2
  9. Racing Stripes
  10. 1,000 O’Clock
  11. Homemade Mummy
  12. Grace
  13. Saturn Missiles
  14. Tetra
  15. Gopher Guts

Borító: