— Zene

— 2011. September 20. 17:07

— Írta: Kalugyer Roland

Ami beindít – Thundercat debütalbumáról

A zene szeretetének egyik árulkodó jele, ha az ember egy régi jazz vagy soul dalt hallgatva idővel akaratlanul is elkezd rugózni a lábával, dobolni az ujjaival és hasonlók. Erre az igen egyszerű hatásra vezethető vissza az is, miért rendkívül szerethető Thundercat első nagylemeze, a Golden Age of Apocalypse.

Miként lesz az amerikai thrash metal egyik élcsapatának basszusgitárosából az elektronikus színtér egyik legnagyobb wonkyt, dubstepet, hiphopot favorizáló kiadójának lieblingje? A pontos választ Stephen Bruner Jr., azaz Thundercat tudná nekünk megadni, bár meglehet, a válasz jóval kevésbé lenne bonyolult a vártnál.

ThundercatA 2000-es évek vége óta folyamatosan figyeljük az esztendőről esztendőre katalógusát egyre nagyobbra növelő Brainfeeder kiadót, ami kezdetben leginkább az alapító Steven Ellison, azaz Flying Lotus progresszív elektronikus kísérletei miatt volt érdekes számunkra. Az egyébként is folyton újat mutató amerikai instrumentális hiphopon sikerült jó nagyot taszajtani a wonky és az emlegetett szerző Los Angeles című lemezének feltűnésével – aki azt a lemezt akkor hallgatta, biztos érezte, hogy ez még csak a kezdete valaminek. 2008 óta pedig sorban gyűltek a kollégák FlyLo mellé, aki Cosmogramma című tavalyi lemezén még erősebben tett hitet a jazz esszenciális lényege mellett, amelynek szeretetére már korábban is tett utalásokat. De mit is várhatnánk a Coltrane-család sarjától?

2011-ben a Brainfeeder stílusát egyetlen vagy csupán néhány műfajhoz kötni ennek megfelelően durva megszorítás lenne. Flying Lotus tett róla, hogy inkább egy hangulat, egy érzésvilág, egy attitűd köré gyűjtsön embereket, mintsem műfajok alapján válogasson. Így legkevésbé sem tűnik ellentmondásnak a holland dubstep dj Martyn, a afrikai űrprogram hivatalos nagyköveteként működő Ras G vagy éppen a viktoriánus jelmezekben live actező Daedelus kommunája – a sor folytatható. Az idei évben a jazz felé szélesedő paletta pedig a második ikszet éppen karcoló ausztrál sráccal, Austin Peraltával és a bevezetőben emlegetett, a Suicidal Tendenciesben komoly thrasher múltat összeszedő Stephen Bruner Jr.-ral bővült – többek között.

Thrash metal és jazz közös pontjait hamar megleljük a Golden Age of Apocalypse-et hallgatva. Bruner ugyanis kiváló, a hangszer érzékenységét maximálisan átlátó basszusgitáros, nem az a fajta, aki két húron darál végig minden koncertet. A lemez ennek megfelelően rendesen megdolgoztatja a hangfalak mélyebb tartományait: bugyicsusszantó basszusfutamok indítják be a fantáziánkat, olykor funkosabb, olykor epikusabb témák felé kalandozva. Főleg az utóbbiakban szolgál rá művésznevére Thundercat: a ’80-as évek legendás rajzfilmsorozatának híres mottója fel is zeng már az introban (HooooooO), megadva az alapot, hogy ezt a lemezt egyszerre kell lazán és véresen komolyan venni.

Thundercat

Ebben a nagyívű, zenei tér- és időutazásban kiváló társak kísérik Thundercatet, hasonlóan a rajzfilmsorozat hőséhez. Flying Lotuson túl a már említett Austin Peralta több trackben is zongorázik, a már Ninja Tune-os Dorian Concept feltűnik a For Love I Come-ban, és a neo-soulban érdekelt Shafiq Husayn is jelentős érdemeket vállal abban, hogy ez a lemez megszolgálja a hírét. (Arról nem is beszélve, hogy a dobok mögött egy másik Bruner ül, a szintén Suicidalos Ronald – jobb és biztosabb alapokat más nem is tudott volna adni.) A szofisztikáltabb, fejnehéz elektronikák kedvelői csak pár kapcsolódási pontot kapnak a lemezen, igaz, azok is betagozódnak a globális hangulatba és az album kiváló pontjai (Daylight, Fleer Ultra, Jamboree).

Rengeteg zenésztől olvasom Twitteren, hogy mennyire oda meg vissza vannak ettől a lemeztől: Erykah Badutól kezdve Mary Anne Hobbson át Four Tetig látszik eme lemez stílusokon átívelő sikere, amit a nemzetközi kritika pozitív visszhangja csak még jobban felerősít. Pedig ez az anyag igazából semmi előremutatót nem tud bedobni játékideje során: “csupán” egy nagyon kellemes, jazzorientált, soullal, elektronikával, forró vokáltémákkal és még forróbb basszusfutamokkal tűzdelt album. Csak. Négyötöd.

Tracklist:

  1. HooooooO
  2. Daylight
  3. Fleer Ultra
  4. Is It Love?
  5. For Love I Come
  6. It Really Doesn’t Matter To You
  7. Jamboree
  8. Boat Cruise
  9. Seasons
  10. Goldenboy
  11. Walkin’
  12. Mystery Machine (The Golden Age of Apocalypse)
  13. Return To The Journey

Borító: