Amon Tobin több kiváló szerzői albuma mellett egy rajongói által gyakran ajnározott soundtrackkel is büszkélkedhet, mely egy számítógépes játékhoz készült még 2005-ben. A Chaos Theory Remixed azonban egy olyan remixalbum, mely szinte semmit nem mutat fel az anyalemez nagyszerűségéből, és olyan nevek kompromittálják magukat munkájukkal, mint Eskmo, Lorn vagy Kid Koala.
A fent említett anyag egyébként nem példa nélkül való a brazil-angol Amon Tobin diszkográfiájában: soundtrackekben egyébként is erős a szinte munkamániásnak mondható zenemágus, legyen szó akár a mi szívünknek különösen kedves Taxidermia filmzenéjéről, akár az inFamous című játékéról, de a sor még folytatható. Sőt, a Chaos Theory Remixed is egy The Soundtrack To Splinter Cell 3D (az eredeti játék Nintendo 3DS-re készített változata) alcímmel jelent meg. Azonban rengeteg munkája közül kimagaslik a párától sötét dzsungelből előtörő, magányos kémek munkáját ritmusba és dallamba foglaló Chaos Theory, melynek Remixed változata idei három nagyobb kiadványának egyike: az ISAM című album lesz a következő, és beszélik, hogy jön Two Fingers projektjének következő része is.
A triumvirátusból talán ehhez van a legkevesebb köze: a remixek során végigtekintve szinte mindenki előkerül, aki mostanában izgalomba tud hozni egy átlagos, az elektronika új neveit figyelő zenehallgatót. Itt van a poszt-dubstep képviseletében Lorn és Eskmo, a több stílusban is igen aktívan érdekelt King Cannibal, személyes kedvencünk, Daedelus illetve Kid Koala se éppen ismeretlen név. Ennek ellenére talán mégis a legkevésbé felvillanyozó angol drumandbass csapat, a Qemists az, amelyik úgy-ahogy értékelhető teljesítményt nyújt a Chaos Theory Remixeden.
A legfőbb probléma ugyanis az, hogy ez ebben a formában egy teljesen felesleges kiadvány. Se újraértelmezni, se a maguk képére formálni nem sikerült egyik tracket se a neves felkérteknek, márpedig enélkül viszonylag nehéz új értelmet adni egy ennyire jó albumnak, mint az eredeti. Daedelusban kell csalódni a legkisebbet: a Kokubo Sosho Stealth feldolgozása tulajdonképpen rendben van, bár nem vállalt ő se nagyot, csupán ritmikájában pörgette fel némileg a szinte szalonjazzes hatású eredetit. Az ezelőtt regnáló El Cargo (The Qemists Remix)-hez képest még így is levezetésszerű, mert ez lüktetésében kvázi drumandbass, tiszta partielektronika – ez mondjuk Amon élő szettjeinek ismeretében adja magát, de ettől még lemezen közelébe sem kerül ahhoz a finom, esőfátyolos hangulathoz, mely az anyalemezt beterítette.
Amon Tobin – El Cargo (The Qemists remix)
Ha Lorn nevét valami rohadék zenegyári munkás átírta volna valami noname előadóéra, nem biztos, hogy rájönnénk, hogy ő is kivette volna a részét a munkából, és Eskmonak is az a legnagyobb teljesítménye, hogy sikerült beleerőltetnie a Ruthless Reprise-ba méltán legismertebb trackje, a Cloudlight nyitótémáját. El lehet hallgatni a Chaos Theory Remixedet, de minek: nem szórakoztat fél óránál tovább, és az ISAM-ig való várakozást sem enyhíti. Kettes, legfeljebb.
Tracklist:
- Breaking Protocol
- El Cargo (The Qemists Remix)
- Kokubo Sosho Stealth (Daedelus Remix)
- Displaced (The Qemists Remix)
- The Lighthouse (King Cannibal Remix)
- The Clean Up (Lorn Remix)
- Ruthless (Kid Koala Remix)
- Splinter Cell Conviction Theme Menu
- Kokubo Sosho Battle (Daedelus Remix)
- Ruthless Reprise (Eskmo Remix)
- Hokkaido (Lorn Remix)
- Theme From Battery (King Cannibal Remix)
Borító:
