A svéd Nima Khaktól izmosabb fajta technókra lehet számítani általában, ezért az új, Searching All Around (For You) című bakelitjével rendesen meglepetést okoz, amikor az első pár másodperc után egy house zene bontakozik ki. Ráadásul milyen! Szép csengettyűkből és mély férfi vokálból, majd idővel egyre több klubos elemből felruházott deep house matéria a címadó felvétel, ami talán a szerző egyik legizgalmasabb műve az utóbbi hónapokból. Eme dallamos utat követi a ritmusban valamivel határozottabb Bitter Sweet: sztenderd cinek és dubos visszhangok töltik ki az ezúttal már technósabb környezetet, de az iram ezúttal is szolíd. Az A Tribe Called Quest viszont már igazi tudományos techno, elvétve idm-es elemekkel, majd még több viharosan tomboló természettel és repetitív, gépies hangokkal. Változatos, jó anyag egy feltörekvő szerzőtől, ajánlott követni a munkásságát.

Nima Khak – Bitter Sweet

Scuba váratlan remixfelkérése után még váratlanabb módon, immáron saját felvételekkel jelentkezik Recondite a Hotflushon. A kétszámos DRGN hamisítatlan minimalista techno: az a-oldalt elfoglaló, azonos című szám föld alól jövő, elnyújtott zörejekből építkezik, a hátoldalon lévő Wist 365 pedig klasszikusabb darab, a 2000-es évek közepére jellemző minimal trend ismert momentumait idézi fel.

We laugh, we scream, we fuck a lot, we dance a lot, we drink a lot – ismétlődik folyamatosan Randomer új kislemezének a címadó számában, ami a savas breakbeatekkel kiegészülve meglehetősen akkurátus képet fest arról, hogy mi történik jelenleg Amerikában EDM címszó alatt. Erős szám, ami az újkori rave-ek kiváló tetőpontja lehet. A Nar a lemez másik oldalán egy UK funky mutáns törtütemre írva, mintha egy megvadult Cooly G vetné el a sulykot a stúdiójában. A Freak Dub hangzásban sok hasonlóságot mutat Randomer korábbi hemlockos kiadványával, noha a kemény döngölés elmarad, és helyette egy jungle-gyökerekből táplálkozó posztdubstepes behemótot kapunk, ami tempójában talán nem annyira kiemelkedő, de igencsak büszkén mutogatja, hogy mekkora levezető energiája van.

Az ír Ejeca szállítja a Needwant soron következő megjelenését, címadó felvételként funkcionáló Horizon pedig igazi óda a kilencvenes évek mainstream house slágereinek. Annak idején tucatjával lehetett ilyeneket hallani a Viván, még a Club Rotation-válogatások csúcsidejében tombolt ez a hangzás. A másik oldal két zenéje mélyebb és szolidabb elgondolásokra épül, és némi garage-os mellékhatás is beúszik a záró részbe.

EJECA – Horizon

Detroit és Chicago előtt tiszteleg James T. Cotton a Beats In Space című négyszámos ep-jén. Az első számban sci-fis szintetizátorok és 808-asok uralkodnak főként, klasszikus hangulatot teremtve a két műfaj álmodozós oldalához. MadTeo a remixében földhöz közelibbé teszi ezt az élményt, már nem az űrben vagyunk többé. A kiadvány másik két felvétele szintén igen jó: a The First Night Cycle-ben előkerül némi, a szerzőre jellemző acides kontextus, noha a végére kifejezetten chilloutos hangulata lesz a felvételnek, a Love Canopy And Vessels pedig elsőrangú detroiti anyag.

Leginkább Actress munkásságához lehet hasonlítani Chairman Kato új, Roma című ep-jét, ha mindenáron szeretnénk kötni valahova. Szürreális ambient rétegek, sercegések és zizegések, delíriumosan lelassított négynegyedek és egy-egy trance-s hang adja a kiadvány húsz percét. Ajánlott tanulmányozni.

Az orosz Volor Flex nem titkolja, hogy a zenéire leginkább Burial van hatással. Az apollós debütálása emiatt nem nagy meglepetés (aki pedig ismeri az eddigi két, ingyenesen letölthető nagylemezét, annak végképp nem), mindazonáltal a számok egész jók, és biztos ellátmányt nyújtanak azoknak, akik anno rákattantak a Hyperdub sztárjára, és szeretnének még sok olyan zenét hallani, amelyek hasonlítanak a munkásságára.

A régi !k7-es emlékeit keresi Morgan Spacek aka Morgan Zarate a második Hyperdubnak dedikált ep-jén: a Broken Heart Collectorban Stevie Neale éneke a klasszikus downtempo/funk érában hallottakat idézi fel, és ha nem lennének ennyire vastagok a szintetizátorhangok, akkor könnyedén egy nyolc évvel ezelőtti világban találhatjuk magunkat. A Crey Bey című grime b-oldal pattogós dobjai és sötét tónusú, baljós melódiája ellenpontozni kívánja a kiemelt felvételt, Terror Danjah-ék évekkel ezelőtti nyomdokain haladva.

Morgan Zarate feat Stevie Neale – Broken Heart Collector