Makoto feat. Deeizm – Untold

Mostanában, amikor a “majd, ha fagy” abszolút szó szerint érthető, a szokásosnál is nagyobb lehet az igény a nyáridéző hangulatokra, amelyek, jobb híján, legalább fejben meleget adnak. A Makoto által frissen indított Human Elements Digitalon első katalógusszámmal kijött Untoldnál keresve sem lehetne jobb aláfestőt találni a júliusi estékről szóló álmodozásoknak. Könnyed billentyűtéma kíséri végig a tracket, alatta a manapság egyre divatosabb gitáralapú bassline szól, amihez remekül illeszkedik Deeizm szokásosan szenvedélyes vokálja. Öltözzetek azért fel rendesen, ha utcára léptek!

Belehallgatás itt.

Survival – Secrets (feat. Christina Nicola) / Wasted Time

A valódi énekesnővel felszerelt, nem vokálsamplerezett zenék mindig is izgalmasnak hatnak a dnb szcénában, pláne ígéretes, ha a hang egy olyan A oldalas tracket díszít, amelynek Secrets a címe. Így aztán mondhatnánk, hogy ez a szám sikerre ítéltetett – pedig sajnos nem. A picit lassított tempó, a távolinak ható ének és a finom torzítások noha remekül illeszkednének egy titokzatos elképzelésbe, a végeredmény mégis inkább unalmasan üres, mintsem sejtelmesen visszafogott. Talán a lány szövege kéne, hogy érdekesebb legyen, vagy egy erősebb basszus hiányzik, de nem áll össze.

Nem úgy, mint a B oldalas Wasted Time, amelynek visszafogott üteme és kezdeti electrója elsőre monoton prüntyögésnek hathat, egy pici gondolati rászállás után viszont egy nagyon gazdag zenéhez van szerencsénk. A megannyi elem között található egy csipetnyi tech-foszlány, sötétségből kiemelő pad, atmoszferikus szőnyeg és finom csörgődob effekt is. Az egész olyan, mint egy hajnali, party utáni hazautazás a metrón, amikor már azt hinné az ember, nincs más hátra mint az ágyba dőlés, helyette viszont éppen egy Terry Gilliam-féle, misztikus utazás veszi kezdetét, kiemelve az egyént az urbánus mókuskerékből.

Belehallgatás itt.

Lenzman – Bittersweet (feat. Riya) / Rags To Riches

A januárban Budapesten járt, nekünk is nyilatkozó Lenzman is egy 12″-essel kezdte az évet. Az A oldalon az egyre felkapottabb oxfordi énekesnő Riyával összehozott Bittersweet jó partyzene – annál viszont se több, se kevesebb. A klasszikus jungle alap, egyszerű zongoradallam és a “nye-ö” sampler (avagy a liquid drum and bass történetének legtöbbet foglalkoztatott összeállítása) mintha egy kellemes időutazásra akarna invitálni az előző évtized első éveibe. Imádni fogják azok, akiket szép nosztalgiával töltenek el a korai Hospital Records nóták, a többiektől pedig kap egy smileyt. Két év múlva ilyenkor nem fogunk rá emlékezni.

Tartósabb élményt tartogat a Rags To Riches a flipen. A masszív dobképlet és bassline önmagában ellehetetleníti, hogy figyelmen kívül hagyjuk, az 1:14-nél bejövő spaces főtéma pedig megnyit a szám előtt egy epikus dimenziót. Az érzelmes, még pont nem érzelgős férfi vokál még egy lapáttal rárak a Lenzman védjegyének számító mély, lélekteli sound eddigi egyik legjobb darabjára. Emberünk mintha csak egy fagyos téli nap vöröses, reményekkel teli napnyugtáját akarná 175 bpm-re leképezni.

Belehallgatás itt.

Muted – Glimpse Of An Afterlife

A címnek megfelelően túlvilági képet fest fel Muted. A nyomasztó snare, a háttérben megbúvó, csak néhol előtörő bass és ciripelő pergő összjátéka olyan hangulatot varázsol, mintha a párás, hűvös alkonyzónába sétálnánk, utunk során pedig nyugtalanítóbbnál nyugtalanítóbb hangok kúsznak be oldalról. Nem lehet eldönteni, hogy egyenesen tartunk valami nagyon rossz felé, vagy az idővel tetten érhető, visszafogott lüktetés már a fény az alagút végén – a valóság és a hallucinogén képzelet határvonalai teljesen elmosódnak. A 2010-re várható autonomic áradat egy értékes darabját köszönthetjük a Glimpse Of An Afterlifeban, és rajta keresztül remélhetőleg Muted személyében is.

Belehallgatás itt.