Nick Javas feat. 78 West – Garden West

A lokálpatrióta rapben mindig benne van a szerethető, amatőr romantika lehetősége, ami során a helyi mc egy Léda-versek szintű érzelmi töltetet intéz egy tér, kosárpalánk, gyárkémény vagy éppen vasúti aluljáró felé. A gang mindig jelen, a zucca mindig jelen, valami zene is döcög alatta, lehetőleg zongorás samplerrel, mint a lélektani összetartozás védjegyével. Ezek után miért is lenne kiemelkedő ez a Garden Westre keresztelt New Jersey-i “underground turistafilm”? Erre a kérdésre csupán szét tudom tárni a kezem, és azt mondani, hogy egyszerűen magával ragadó az egész. A Sopranos utalásnál részévé váltam a sorsközösségnek, egy másodperc alatt úgy éreztem, hogy a Premier-haver Nick Javasszal és 78 Westtel országos cimborák lennénk, a Hudson folyó unalmasabb oldalára eső iparvidékek füstje pedig a bőrömbe ivódva lebegtet egy feelgood síkon. Pont az a jó ebben a számban, hogy nem akarja megváltani a világot, csak egyszerűen szerethető, ahogy ezek a srácok szeretnek ott élni, ahol élnek.

Nézd meg itt!

Inspectah Deck feat. Termanology and Planet Asia – Serious rappin’

A komolykodósra fogott, kicsit megmosolyogtatóra sikerült cím alatt egy valóban mély zene lakozik amolyan kedvcsinálóként Inspectah Decktől a közelgő új Wu-Tang Clan albumra. A Serious rappin’ szövegileg nem több a szokásos “ezer éve kőkeményen rappelünk, és még ezer évig kőkeményen fogunk rappelni” témánál, a zene viszont parádésra sikerült. A határozott, majd kitartott gitárriff és az azt követő, csupán óvatos samplerekkel kiegészített dobjáték fellázít, egyből elénk vetíti a manhattani felhőkarcolónegyed esti képét, amint arra egy koszos bronxi kikötőből tekintünk. Éjszakai világok harca, a lesajnált nyomor térfelén pedig éppen begyűlik az elementáris erő.  Az mc-k közül az első verzét adó “fehér reménység” Termanology hangja és technikája passzol a legjobban a koncepcióhoz, Planet Asia kellemes mint mindig, Inspectah futott még. Ezt az alapot jó ideig nem fogjuk elfelejteni.

Hallgasd meg itt!

Mos Def & Michael Sterling Easton – White Drapes

Vajon mi történik akkor, amikor a világhírű zenész-színész-költő-aktivista összedugja a fejét a kevésbé világhírű zenész-fotós-festő-koreográfussal? Michael Sterling Easton bevonásával valószínűleg egy számjegyűre csökkent azon muzsikusok száma a földön, akikkel még nem dolgozott együtt Mos Def. Easton hangzása valahol besüppedt az easy listening-new wave-hiphop trió tengelyének közepére, Amerika kedvenc Dantéja pedig mint tudjuk, minden zajra tud szövegelni, amit alá raknak, így adta magát egy próba. Szerencsére. A White Drapes ugyanis a szó legnemesebb értelmében egy szép szám. Ködös és reményteli őszi reggelt idéző hangulata és Mos nyugtató, intelligenciát sugárzó orgánuma remekül passzolnak egymáshoz, plusz a New York-i napfény is jól mutat a kékes-lilás szűrővel. Noha az esetek nagy többségében szeretem a hip-hop új trendjét, miszerint felesleges duplázások és fel-levezetések nélkül 2 percnél nem szoktak sokkal tovább tartani a számok, ebből a szerzeményből szívesen meghallgattam volna még egy versszaknyit.

Nézd meg itt!

Bankos – Te vagy

Bankos zenei karrierje olyan, mint valami földalatti reality show. Az első magyar rapgeneráció füle hallatára vált kicsit különc csapattagból elvont előadóvá, vicces rapperből költészeti legitimációért küzdő művésszé, tehetséges fiúból bölcs férfivé. Mindeközben kicserélődött körülötte egy komplex színtér, a felnőtt magyar hip-hop ugyanúgy nem találja a helyét a honi palettán, mint friss húsként 15 éve. Ennek hatására az egyik legrégebbi motorosnak számító Kriminal tag is lépcsőzetesen befordult, magasan tesz arra, mi a helyzet a szcénában, és csak a maga kelet-európaiságát akarja a legutolsó szufláig kitolni az éterbe. Bankos a lelkiismeretünk, amikor füllentünk, de leginkább hazudunk egy helyzeti előnyért. Ő a melankólia, ami magánéletünk kuszaságán való töprengéskor elönt, vagy éppen a balansz, amit az önérdek és a kollektív tenniakarás között naphosszat keresünk. A Te vagy pedig pont az a track, ami fölött összecsapnak a hirtelen nagyon sokan lévő, önjelölt okos-hiphopperek a gengszterkedős rosszfej hiphopperekkel, hogy lám itt a mondanivaló, kilóra, de ti azt úgy sem érthetik, mert nem tudtok olvasni a sorok között. Mindeközben a zene minderre fittyet hányva, utolsó koraőszi napsugárként fásultan csordogál. A klipben Fligeauf-szerűen, csak éppen heroinmentes atmoszférával sorakoznak a művészies vágások, a szöveg pedig szállítja a sorokat, amelyek közül ki lehet olvasni a férfi és a nő között fennálló évezredes ellentmondást – megoldás nincs, viszont egy valag újabb kérdőjelet vet fel az emberben. A Te vagy végső soron nem is egy track, hanem egy dal.

Nézd meg itt!

Hősök & NKS – Flashback

Az ország két legsikeresebb – nem szeretem használni a következő szót, de nincs jobb – underground rapcsapatának kollabja úgy képzelhető el mikroszinten, mint egy DeNiro–Pacino együttjáték: ez lesz majd A szám, ezek lesznek A szövegek, alatta A zene, összességében A portéka, amit lehet majd mutogatni a rapszkeptikusoknak. A Flashbacken ennek megfelelően rengeteget dolgoztak a készítők, a két producer (Joeker és Tibbah) annyi samplert pakolt bele, amiből normál esetben kigazdálkodnak egy minialbumot, a szövegek kimunkáltak, a klippben pedig benne van a maradandó látvány lehetősége. A rengeteg extra erőfeszítés közben azonban egy dolgot elfelejtettek a készítők: számot csinálni. Hiába húznak a zenék (főleg a hőstagok alatt szóló, nyugtalan szőnyeggel megtámogatott alap), hiába mérnöki pontosságúak a rímek, hiába segített sokat a hangulatvilág felépítéséhez a rengeteg ipartelepre hullott hó – az egész egy szokásosan üres Hősök szófosás lett. Talán túlerőben voltak már csak létszám szempontjából is a pengeéles NKS srácokkal szemben, plusz az ő albumukon jelent meg a cucc, ezért akklimatizáltatták a maguk álértelmiségi vonalához az ország legbüszkébb “street junkie”-jait. A végeredmény egy tipikusan egyszeri hallgatásra szánt track. Abban az adagban tud hatni, aztán a misztikum egy pillanat alatt köddé válik, és marad a céltalanság mázsás súlya.

Nézd meg itt!