— Zene

— 2011. July 12. 10:23

— Írta: Velkei Zoltán

Beatfeed #13: electronica

Vegyesen található minden az új Beatfeedben: r&b, szintipop, absztrakt elektronika, ambient és dubstep egyaránt helyett kapott. Egyúttal tájékoztatunk titeket, hogy a sorozat nyári szünetre megy, a folytatás augusztus második felében várható.

Beaumont – Blush Response (Kinnego)

A nyolcvanas évek r&b-jébe fecskendezett késő esti szintipopjával debütál a skót Beaumont, akinek a Blush Response című kiadványa gyakorlatilag felülmúlt mindent, ami az utóbbi időkben született e kategórián belül. Dubstepes ritmusképleteken találkozik találkozik egymással Tokió és Marvin Gaye, miközben lassú tempóval haladunk az éjszaka sötétjébe. A hét felvétel a huszonnegyedik perc végére majdnem olyan, mintha harminc évvel ezelőtt írták volna őket: Beaumont elképesztően nagy alkotása ez – és épp ezért kérdéses is, hogy a továbbiakban tudja-e majd überelni önmagát.

Vladislav Delay – Latoma (Echocord)

A Latoma Villalobos & Loderbauer remixe a b-oldalon helyénvaló húzásnak tűnik: Ripatti absztrakt technója pont olyan töredezett és elborult átiratot érdemel, amely egyre inkább meghatározza a párost (elég csak a nemrég kiadott ECM-válogatásukra gondolni). Az a-oldal második felében lévő Korpi című felvétel így valamelyest háttérbe szorul, noha közelebb van a szerző utóbbi pár évben kiadott munkásságához, mint a címadó darab. Jó hallani, hogy a Quartet mellett megmaradt a régi Vladislav Delay is.

Valentin Stip – Anytime Will Do (Clown & Sunset)

Csalóka lehet a főoldala ennek a kiadványnak: Valentin Stip nyolc percben süt el két kevésbé sietős tempóra hagyatkozó modern kompozíciót, melyek közül az Esquis(e) akár a Plaid és a modern hiphop metszéspontja is lehetne. Mindent megdönt azonban a hátoldal, ahol ismét két zene található, ezúttal tizenkilenc percben. A Gravels (1 et 2) átmenet a Cinematic Orchestra és a Floating Points Ensemble közt, a Le Dormeur pedig egy gyönyörű house a végére, ami talán ebben a kontextusban kilóg a sorból, de bármely napkeltés szett zárásához méltó darab.

Strangeloop – Fields (Brainfeeder)

Strangeloop főleg a vizuális improvizációjáról ismert (gyakorta volt a háttérben Amon Tobin és Flying Lotus mögött is), ezért igencsak meglepő tőle ez a tizenkétinches, amin három mély ambient zene kapott helyett majdnem harminc percben. Már a Plants InsideGhostlinesBecoming Fields címhármas elárulja, hogy egy miniatűr opusszal van dolgunk, annál jobb viszont hallani, hogy Strangeloopra sok minden ragadt az évek folyamán: mesterien megkomponált ambient szimfónia ez, amit egészében kell értelmezni.

Arkist – Rendezvous / Fill Your Coffee (Apple Pips)

Újabb bristoli tehetséget ismerhetünk meg, ezúttal Appleblim Apple Pips kiadóján. Arkist zenéi basszusvezéreltek, nem fordít a funkyra és az érzelmekre akkora hangsúlyt, mint a Punch Drunk művészei. Talán pont ez teszi különlegessé ezt a kiadványt, noha le sem lehetne tagadni, hogy Bristolból érkezik. A Rendezvous igazi vokálos darab kényelmes táncolható hangtémákkal, míg a Fill Your Coffee-ban a melódiák és a sodró ütem kerül főszerepbe.