Life Recorder – Positive Changes EP (Science)

A kelet-francia Kriss Kortz, vagy ismertebb nevén Life Recorder szállítja a kínai Science kiadó hatodik megjelenését, és a Positive Changes EP talán még az előző kiadványnál is jobbra sikeredett, pedig már akkor is maximálisan elégedettek voltunk az eredménnyel. A 37 perces anyag öt tudományos technót tartalmaz, és rendkívüli előnye, hogy a szerző egyszer sem ereszkedik alá olyan mélységekbe, hogy csak igazán kevesen tudják követni. Ehelyett a gyűjteménynek ismeretterjesztő hangulata van, az alapok jobbára a kilencvenes évek és a millennium nagy német techno nagyságaitól vannak kölcsönözve (pl.: Kompakt kiadó), a témákban pedig ugyanolyan arányban kap főszerepet a ritmus, mint a dallam. Utóbbi szempontból a Push Deeper igazán kiemelkedő a szintileütések egyszerűségével, előbbiből pedig a klasszikusabb electro felé kacsintó Chaos Harmony emlékezetes. A Positive Changes további nagysága a végén található vendégremixben rejlik: a skót Ross McMillan a Carlos Nilmmns alteregóját előszedve örökzöld dubtechno sávokból építkezik, színesítve az összhatást.

Kahn – Illy / Tehran (Punch Drunk)

A bristoli Kahn februári bemutatkozása eléggé döbbenetesre sikeredett ahhoz, hogy azóta folyamatosan kísérjük a pályájának alakulását, s bár ezért lehetne morgolódni azon, hogy nyolc hónapot kellett várni a folytatásra, mégsem tesszük, mert az is zseniális lett. A művész megismételte a télvégi receptet: az a-oldalon egy digisoulos, torzított vokálokkal és vastagon elmosódó szintikkel kövérre szabott dubstep zene található, elképesztően jó főtémával. Négy és fél percben pont teljes, ráadásul igen rádióbarát is. A b-oldalon lévő Tehran egy sötétebb darab, hosszúra kiengedett közel keleti vokálhangmintákkal és rettentően súlyos basszussal. Néha egy-egy lo-fiban megszólaló hangszer is feltűnik az összhatásban, de természetesen ezt a zenét egyértelműen a betöndöngölő ritmusa viszi előre, olyan feszültséget teremtve, ami érzékletesen ábrázolja a Közel-keleten uralkodó hangulatot.

Illy

Tehran

Kondens – Second Coming (Kontra-Musik)

Andreas Tilliander és Stefan Thor duójának második bakelitje ismét a proto-dubstep és dub techno világai közt keresi a helyét, a tavalyi debütálás után azonban most a törtekre helyeződik nagyobb hangsúly. A Flamingo intenzíven pattogó beatjein éles és rövid dub sávok váltakoznak gyors egymásutánban, miközben egy-egy távoli zörejszerűség zavarja meg néha a folyamatot. A b-oldalon egy régi arc, a Chain Reaction idejében tündöklő Substance jelentkezik a Velvetre írt remixével, amiben már klasszikus dubstep ritmusképlet fedezhető fel, és olyan ambient/dub játék, ami leginkább arra a tudományos németes elbeszélésmódra jellemző, amit a kilencvenes évek berlini nagyságai – pl.: Monolake, Pole – alkalmaznak mindmáig elképesztő módon. A kiadvány a Tropic Star című felvéttel ér véget; klasszikus dub techno az eddigieknél nyomatékosabban ragaszkodva a múlthoz és a jól bevált stíluselemekhez. A Kondens egy remek projekt, nem véletlen a Kontra-Musikon jönnek ki a zenéik: hangulatban éppen ugyanolyan, mint a nemrég bemutatott Jonsson / Alter-nagylemez.

SP-X – Voltage (Time To Express)

A Time To Express a tizennyolcadik bakelitjén pontosan azt szállítja, amiért szeretni lehet őket, ráadásul az újonc SP-X úgy mutatja be a zenéit, mintha már hosszú ideje részese lenne ennek az irányzatnak. A Side Suppressor Grid igazi maszkulin techno nehéz bassline-nal és hangos cinekkel. Szerkezetében hasonlít a dub technókra, de hangzásában jóval nehezebb és sötétebb elrendezésben prezentál a szerző. Ezt helyezi egy teljesen másik dimenzióba a kiadó alapítója, Peter Van Hoesen: áramvonalasabb és tudományosabb hangvételű a remixe, és inkább a szintetizátorok kerülnek középpontba, nem pedig a masszív döngölés. Talán elsőre nehéz is hasonlóságot felfedezni a két zene között, de mindkét végeredmény kiváló. Zárásként az X 5684 című felvétel szolgál, ami a szerzőre jellemző kőkemény darabolásra épül, miközben a háttérben egy TR-808-as kattog szüntelenül.

Xhin – Cutlass (Stroboscopic Artefacts)

Xhin szenzációsra sikerült új nagylemeze hamarosan megjelenik (természetesen fogunk róla írni), addig is azonban a Stroboscopic Artefacts kiadott egy remix ep-t, hasonlóan Lucy tavaszi mesterművéhez. A Cutlass négy albumzenének az átiratait tartalmazza neves és aktuális producerektől. Surgeon nyitja a sort a Teeth-re írt variációjával, a végeredmény pedig a rá jellemző húzós techno, kevésbé zúzós basszusokkal, de annál több zajjal és intenzitással. A tánctér helyett inkább otthon érvényesülhet Dadub remixe a Foreshadowed-ra: nagyszerűen idézi fel a kilencvenes évek idm jellegzetességeit – egyébként maga Xhin albuma is ebben igazán erős. Pfirter ezzel szemben ránk borít mindent: a Vent nyolc perc brutális, dobhártyaszaggató zajos zakatolás, lélektelenül. Igazi hard techno téma vaduláshoz. Perc fejezi be a lemezt az Insides-szal, ami hangulatában Dadub munkájára hasonlít, kevesebb egyenes történéssel és több agyas megoldással, néha akár Robert Henkét is eszünkbe juttatva.