Zenei horizontbővítés címszó alatt két albumról kaptok egy-egy gyorsajánlót. Egy napon jelentek meg, ugyanabban a stúdióban vették felőket, ráadásul az előadók kölcsönösen vendégszerepelnek egymás lemezén,így nem véletlen, hogy közösen említem őket. Az egyik Dub FX legújabbja,az Everythinks A Ripple, a másik pedig Mr. Woodnote debütlemeze, aWinter of Woodshed. Címszavakban: kellemes jazzes szaxofon, beatbox alapok és mc-k, lazán, kicsit hiphoposan, pont a nyári estékre. Két igencsak egyedi anyagról van szó, amelyek ráadásul remekül sikerültek, úgyhogy kattbeljebb.
A kevésbé ismerttel kezdem: Mr. Woodnote-ot általában akkor dobja kia kereső, ha Dub FX videóira keresünk rá, ami valahol szomorú, mivelszerintem sokkal egyedibb és hangulatosabb zenét csinál azáltal, hogy abeatbox témákat megdobja a szaxofonjával. A Winter of Woodshed kétrészre szedhető: az egyik felénél nincs szöveg, csak kellemesszaxofonozgatás, beatboxolással aláfestve, hogy ne unatkozzon az effekt pad; a másik felében pedig Mr. Woodnote a háttérbe szorul, hogy egy adagvendégelőadó rappeljen vagy énekelgessen a mikrofonnál. Igaz, a szövegek nem képviselnekkülönösebb magvas mondanivalót, de ez nem vesz el semmit az albumélvezhetőségéből. Ez egy olyan lemez, aminek ha elkapod a hangulatát, vigyorogva hallgatod végig újra és újra.
Dub FX feat. Mr. Moodnote – Flow
Dub FX a legismertebb beatboxoló arcok egyike. Híres agerillaprodukcióiról, amikor betámadja valamelyik város utcáit egy röpke koncert erejéig. 
Jó pár videót készített pár hónapja Bristolban is, hogy a rajongók csorgathassák a nyálukat a stúdiómunkálatok alatt, ezek közül kaptatok is egyet fentebb. A vele való ismerkedést azért célszerű az élő felvételekkel kezdeni, mert bár csak hallgatva is marha kellemes, de az élmény igazán akkor jön át, amikor látjuk is, hogyan viszi fel a hangokat, amik loopolgatásával játszadozva kialakul a végleges hangzás. Az Everythinks A Ripple a korábbi albumához képest sokkal összeszedettebb lett, egységesebb hangzással és egy kicsit talán érzelmesebb szövegekkel.
Az egyetlen, amibe mindkét lemeznél bele tudok kötni, hogy túl tökéletesek. Hallatszik rajtuk, hogy stúdióban készültek és nem live felvételek. Így túlzottan passzol minden és fel sem tűnik, hogy a hangok jelentős részét kizárólag ember által, hangszerek nélkül keltették, ami kicsit elvesz a műfaj varázsából. De hagyjuk ezt a rémesen fintorgós hozzáállást, ettől függetlenül mindkét lemez 9/10 pontos, összesen egy szám van rajtuk, amit át szoktam pörgetni, tehát hallgatásuk erősen ajánlott.
Linkek: