Az első album minden producer karrierében egy fontos állomás. Különösen igaz ez egy olyan karakteres előadó esetében, mint Function, aki 16 év után egy nagylemezzel jelentkezett.
David Sumner közel 20 éves karrierjét New Yorkban kezdte, saját bevallása szerint Jeff Mills egyik szettje után döntötte el véglegesen, hogy a technonak szenteli az életét. Az ezt követő években változó rendszerességgel folyamatosan jelentek meg kislemezei kisebb kiadóknál, emellett pedig többek között pont annak a klubnak lett a rezidense, ahol az a bizonyos Mills-szett elhangzott (Limelight).
2007 több okból is fordulópontnak tekinthető Function életében. Egyrészt Berlinbe költözött, másrészt pedig csatlakozott a Sandwell District Regis, Female és Silent Servantből álló kollektívájához. Ez nem csak azzal járt, hogy kislemezei végre egy olyan kiadónál jelenhettek meg, amely titokzatossága miatt akkoriban az egész elektronikus tánczenei blogszférát lázban tartotta, hanem azzal is, hogy lehetősége nyílt arra, hogy Regis-szel együtt elkészítse az utóbbi évek egyik legfontosabb techno-albumát, a Feed-Forwardot. Nem túlzás úgy fogalmazni, hogy Function saját LP nélkül is igazi legendává nőtte ki magát.
Miután két évvel ezelőtt a Sandwell District befejezte működését, egy EP kivételével nem igazán lehetett Function felől sokat hallani egészen tavaly év végéig, amikor is az Ostgut Ton bejelentette, hogy náluk fog kijönni David Sumner első nagylemeze, az Incubation.
Az szinte már az első hallgatás után egyértelmű, hogy a Sandwell District hangzásvilágához az ex-tagok közül Function munkája áll a legközelebb. A számok többségére ugyanaz elmondható, mint a Feed-Forward szinte bármelyik trackjére: nagy ívű, kellően sötét, de mégsem durva techno. Persze ez a kép azért bőven árnyalható: Function szerintem sokkal elegánsabban építi fel a szerzeményeit, lassan de magabiztosan tölti fel a rendelkezésre álló teret.
Bár az eddigiek alapján jogos lehet a feltételezés, hogy csupán egy újrahasznosított Sandwell-megjelenéssel van dolgunk, azonban ennél többről van szó. Leginkább a ritmus nélküli Counterpoint című szám mutatja meg a szerző igazi erősségét és azt a pluszt, amellyel elkerülte az előbb említett recycling hibáját: ezek pedig azok a komplex szinti-textúrák, amelyek végigvonulva az egész lemezen megteremtik annak kissé klausztrofób hangulatát.
Összeségében az Incubation egy koherens és komoly album, amely ugyan nem formabontóan új, mindez azonban egy olyan minőségi alkotó esetében, mint Function inkább dicséret, mint sem kritika.