— Zene

— 2011. June 6. 10:49

— Írta: Farkas Péter

Mountains – Air Museum

A Mountains a kétezres évek egyik legkiválóbb laptop-ambient duója. Frissen megjelent hatodik nagylemezükkel új irányba indultak el: először is kikapcsolták a laptopot. Az Air Museumot hallgatva mégis úgy tűnhet, most használták csak igazán.

Pedig az Air Museum a duó első olyan lemeze, amelyen nem használtak számítógépes megoldásokat. Minden, amit hallunk, analóg hangszerekkel végrehajtott kísérletek eredménye, még ha nem is tűnik annak.

A Brendon Anderegg és Koen Holtkamp alkotta duó 2005 óta szállít minőségi elektronikus zenét. Sajátos kis barkácsmódszerükkel (és egy-két notebookkal) ez idő alatt végig olyan hangzást hoztak létre, mintha sok hangszerrel, profi stúdióban vették volna fel az anyagot, majd némi utómunkával tökéletes formára csiszolták volna a számokat, amelyek aztán a high-tech masterelésnek köszönhetően kristályos tisztasággal szóltak. Az új lemezen az igényes masterelés maradt, minden más viszont az ellenkezőjére fordult. Az Air Museumot ezúttal tényleg profi stúdióban vették fel, tényleg sok hangszerrel és tényleg nagyon kevés utómunkával.


Mountains ízelítő az új lemezről

A háromnegyed órás album, habár virtuóz zongora-, gitár- és csellójátékból épül fel, mégis azt a hatást kelti, mintha soha az életben nem látott volna zongorabillentyűt vagy gitárhúrt. Helyette fehérzajszerű susogások, harsány sercegések és acides hanghullámok népesítik be a hét rövid, ám annál kimerítőbb szám világát. Dallamok nincsenek, és a ritmus is mellékes. A stafétát a sokszor amorfnak tűnő, mechanikus hangzásvilág veszi a kezébe. Amikor a Backwards Crossover és a Live at the Triple Door című számok utolsó percében (majdnem a lemez legvégén) végül mégis csak megpendül néhány tiszta, effektektől és torzításoktól mentes gitárhang, valósággal kizökkenünk ebből a gépies disztópiából. Már ha egyáltalán bele tudtuk élni magunkat.

Az Air Museum ugyanis az eddigi legsúlyosabb és legegyhangúbb Mountains-munka. Itt nincsenek vizes hanghatást utánzó loopok, mint a 2006-os Sewn című lemezen, vagy meseszerű-romantikus dallamok, mint a 2009-ben sokat dicsért Choralon. Sajnos nincsenek. Életidegen zajok és zúgások vannak – és csak azok. Míg korábban a harmónia és káosz különös egyvelegét kaptuk valamennyi Mountains-lemeztől, most csak az utóbbié a fő- és a mellékszerep is. Hiányzik az ellensúly.

Tracklist:

  1. January 17
  2. Thousand Square
  3. Newsprint
  4. Sequel
  5. Blue Lanterns on East Oxford
  6. Backwards Crossover
  7. Live at the Triple Door

Borító: