Rövidhullámon sugárzott rádióadásokból kimintázott hangok, fura torzítások, befelé forduló tánczenei ritmusképletek és váratlan morajlások jellemzik Pariah (aka Arthur Cayzer) új bakelitjének a főcímdalát, ami közel két évnyi szünet után az első zene tőle. Elsőre talán hosszabbnak tűnik a Rift annál, mint érdemes lenne, de minden egyes hallgatással egyre többet fed fel magából: egyre hatásosabbak lesznek azok a sötétes, vészjóslóan kongó, drámai hangok, melyek félúton dominálni kezdenek, miközben a háttérben fogalmunk sincs, mi történik igazából, de a tónusból ítélve semmi jó.

Jelentősen konszolidálódik a kiadvány a másik oldalon. A Signal Loss az azt urbánus, lélekkel teli, melankolikus hangzást lövi be, ami az utóbbi időkben nagyon keresett, ráadásul a semmiből kibontakozó vokál és a tempó felpörgetése jókorát csavar a számon. A basszus nagyon finoman van kikerve, helyenként érzékletesen nagyobb erővel rezonál. Az ezt követő Among Those Metal Trees egy békés ambient téma, noha a cím azért implikál némi futurisztikus beütést neki. Mélyen elnyomott hangok, természeti zörejek és ambient textúrák nyugodt összjátéka három percen át, még jobban színesítve egy egyébként is kifejezetten színvonalasra sikerült bakelitet. (Négyötöd.)

Pariah – Signal Loss