A Cadence Weapon művésznév mögött rejtőző huszonegy éves Roland Pemberton Kanada legnagyobb hiphop reménysége: tinédzser éveiben a Pitchfork-on és a néhai Stylus Magazine-on osztotta az észt, jelenleg pedig a Wired-ben publikálnak tőle egy-egy cikket két dal megírása közt. A hazájában több díjat is bezsebelt, rendkívül népszerű producer Afterparty Babies című, második lemeze Európában is megjelent, és megfelel a várakozásoknak.
Míg a 2005-ös Breaking Kayfabe-en csak rendezetlenül viharzottak az eredeti ötletek és elképzelések, addig az Afterparty Babies egy nagyon szépen felépített és jól berendezett album. Ugyan mindenki előszeretettel aggatja rá a hiphop stílusjelzőt, szerintem mégsem lenne igazságos hiphop megjelenésként elkönyvelni a kiadványt. Rengeteg másmilyen elektronikus zenei hatás is van a számokban: legyen szó akár house-ról, technóról, vagy különféle ütembolondozásról, Cadence Weapon maximálisan otthon érzi magát, és mindenre ugyanolyan lazán, energikusan rappel. Ráadásul a mondanivalója sem akármilyen: egy olyan rappert hallunk szövegelni, aki megválogatja a szavait és van is mit mondania az embereknek.
Cadence Weapon live @ Edmonton (hangerőt fel!)
A korongon hallható tizennégy szám során gyakorlatilag mindenféle témával foglalkozik Cadence Weapon. Sztorizik a múltjáról, a barátairól, megosztja velünk a legrosszabb dj élményeit és randijait, de nem kegyelmez a partikultúrának sem, mint ahogy rossz szemmel nézi az internetes szleng hétköznapi életben való elterjedését is. Mindezt pedig kövér elektronikus hangok kíséretében teszi: a modern, hibátlanul szóló dalok mellett vannak gagyi mintákkal ellátott, amatőrszerű darabok, kőkemény négynegyedrohamok és talán egy pici törtütem is. Összességében meg elmondható, hogy Kanada ijfú reménysége a nagysikerű bemutatkozás után vette az első akadályt, és készített egy jó második lemezt, ami már úgy szól, mintha profik írták volna. Négyes.
Linkek: