— Zene

— 2008. April 25. 10:03

— Írta: Kalugyer Roland

Rapklektika nintendo-modorban

Úgy fest, hogy 2008-ban Big Dada kiadóval úgy kell számolnunk, mint a mainstream hip-hop állóvizének felkavaróival; a kérdés csupán annyi, mennyire lesz sikeres küldetésük. Egy nagyon jó dobásuk volt már idén, a fiatal Cadence Wepon új lemezével, amiről flynn kolléga elismerően nyilatkozott korábban. Most pedig én jövök, és elfilozofálok azon, vajon engedjek-e a kísértésnek, és befirkáljam-e Kail nevét a True Hollywood Squares-ért a “legjobb hip-hop album idén” kategória jelöltjei közé.

A True Hollywood Squares ugyanis már azért megérdemel egy nagyon-nagy pirospontot, mert hibátlanul hozza azt a lényegi részt, amit nagyon sokszor hiába kerestem az utóbbi évek során a mainstream rap/hip-hop lemezeken. Összeszedettség és tartalom, ennyi. A franc kíváncsi 2008-ban huszonikszszámos, egyórás játékidőn felüli, szétfolyó, hullámzó produkciókra – lehet, hogy csak nekem nem jön át a flow ezekből az anyagokból, de szerintem nem kéne ráfogni ezekre, hogy ez az oldschool, azért ilyen. Az oldschool számomra nem ezt jelenti.

Kail lemeze nem oldschool anyag, mégis olyan klasszikus előadók jutnak eszembe, mint a De La Soul, a Roots, és az N.W.A crew-ból Eazy-E és Ice Cube szólóanyagai. Helyén van a szövegelés, és ami igazán örömteli, hogy helyén van a háttér is – kifejezetten szórakoztató zenei alapokat sikerült összepakolni Kail dumája mögé, és az album 50 perc környéki játékideje így egy percre sem válik unalmassá. Irgalmatlanul cool a Wendy rappel kevert chiptuneja(!), ehhez még csak hasonlót sem hallottam eleddig, de a hagyományosabb témákat kedvelők is ki lesznek elégítve a Jay-Z legjobb pillanatait idéző John Booboo során. A legösszeszedettebb és legkiemelkedőbb pillanat a Realest Motherfuckin’ Tour Guide Ever – erre kéne egy jó videót csinálni, de gyorsan, és szabad utat engedni neki. Szerintem tarolna.

Mindemellett az a finom, nem túl erőltetett koncepció is korrekt, amit Kail a lemez során végigvezet. Szolid, napfényes hangulat, enyhén ironizáló félrenézésekkel, sztárok, Hollywood. Számomra az eddigi év legfrankóbb hip-hop anyaga. Bár minden debütálás ilyen lenne. Négyötöd.


Kail – Wendy