— Zene

— 2011. January 14. 21:17

— Írta: Velkei Zoltán

R.I.P. Trish Keenan

2011. január 14-én tragikus hirtelenséggel elhunyt Trish Keenan, a Broadcast énekesnője. A Kultblog főhadiszálláson többen is nagyon szerettük őt, ezért kötelességünknek érezzük megemlékezni róla.

A Pitchfork január 13-án még csak arról számolt be, hogy Trish Keenan, a Broadcast énekesnője tüdőgyulladás miatt több hete kórházban van, másnap viszont már szomorú közleményében jelentette be a Warp, hogy komplikációk következtében elhunyt.

A Broadcast zenekar az egyik legcsodálatosabb dolog volt, amivel a Warp bővítette a kísérleti zenei katalógusát az 1990-es évek második felében. Az akkoriban már nagy reputációnak örvendő kiadónál az öttagú Broadcast volt az első olyan formáció, ami nem vetette meg a gitárok használatát, és ez a korai években nagy visszhangot váltott ki. Az idő viszont mégis őket igazolta: a tagok pszichedelikus attitűdjéből és formátlan hangmintáiból, valamint a kiadványaik szándékoltan rosszabb minőségű hangzásából eredő retrofuturista stílusára a 2000-es években teljes mozgalom – hauntology – épült. S persze ott állt a mikrofon mögött Keenan, aki ezt az egészet még egyszer megcsavarta.

Keenant mindig is lenyűgözte az 1960-as évek énekvilága, különösen a korszak amerikai pszichedelikus zenekarait szerette. Az előadásmódja sokszor varázslatos és meseszerű volt, gyönyörű hangjával úgy adott elő történeteket, hogy az ember egyszerre érezte magát a misztikus, szellemjárta amerikai délvidék ködfátyolos múltjában és valamilyen Monty Python-, vagy Tim Burton-szerű groteszk jövőben.


Trish Keenan, még valamikor 2006-ban (a háttérben James Cargill)

1997-ben jelent meg az első Broadcast-kiadvány a Warpnál, a Book Lovers című ep, amit még jópár követett. A zenekar első nagylemeze, a 2000-es The Noise Made By People, valamint az ezt követő, 2003-as Haha Sound az évtized legkiválóbb albumai közt szerepelnek a Warp kiadványai között, jelen állás szerint ezek voltak az utolsó olyan megjelenések, amelyek képesek voltak majdnem egy évtizeddel előre megjósolni egy konkrét elektronikus zenei mozgalom létrejöttét. 2005-ben változás következett be a Broadcast életében, három tag kilépett, így Keenan onnantól kezdve James Cargill basszgitárossal folytatta tovább duóként. A szintén abban az évben megjelent Tender Buttons album emiatt olyan, mintha nyers hangzású, korai demófelvételeket hallgatnánk.

A Broadcast ezután négy évre eltűnt, majd 2009 végén egy mini-albummal jelentkezett, amit a Focus Groupként ismert Julian House-szal szereztek közösen, és a Broadcast And The Focus Group Investigate Witch Cults Of The Radio Age címet adták neki. A lemez az év albuma lett a Wire magazinnál. Az utolsó megjelenéseik 2010-esek: szintén The Focus Grouppal karöltve megjelent egy 7″ bakelitjük három felvétellel, illetve remixelték Gonjasufi The Caliph’s Tea Party számát az amerikai művész megegyező című remixalbumán.

Noha Trish Keenan az életkorát soha nem fedte fel, a halálhoz túlontúl fiatal volt. Reméljük, hogy a lelke egy olyan világban talál megnyugvásra, amilyenről mindig is szeretett énekelni.


Broadcast – Come On Let’s Go (a 2000-es The Noise Made By People c. albumról)


Broadcast @ Köln, 2003. szeptember 26. (Haha Sound c. album turnéja)


Broadcast – Black Cat (rajongói videó a 2005-ös Tender Buttons c. albumhoz)


Broadcast – Winter Now (élőben a CBC adásában)


Broadcast & The Focus Group – Witch Cults (a 2009-es Broadcast And The Focus Group Investigate Witch Cults Of The Radio Age c. albumról)