Paul Rose sosem titkolta, hogy az SCB-projektje bizonyos értelemben a Scubaként szerzett zenéinek antitézise. A tavalyi 20_4 és Hard Boiled VIP bakelitek ezt igazolták is, intelligens dubstep helyett jobban fókuszpontba került a művész berlini tartózkodása. E szempontból meglehetősen váratlannak hat az új, Loss / FutureUnknown című kétszámos kiadványa: George FitzGerald januári remixelése után most még hátrébb megy a brit partikultúra kalendáriumában, egészen az acid house-t felváltó progresszív house születésének a pillanatáig.

A főoldalas Loss talán egyfajta tisztelgés akar lenni a stílus kvázi húszéves évfordulója előtt. Egy prosztó ütem és az azt követő hangos cinek alkotják a hatperces szám gerincét, amire egy olyan folyamatosan ismétlődő szilánkos vokáltéma húzódik fel kirívó slágerességgel, hogy a hallgató elsőre érthetetlenül is fogadhatja ezt egy olyan szerzőtől, aki az elmúlt négy évben csak előre nézett. A másik oldalon elhelyezkedő FutureUnknown időben esetleg közelebb húz a kilencvenes évek közepéhez. Több a tiszta house és kevesebb a progresszív látásmód benne, mindazonáltal kellemetlenül középszerű. A nagy 90s retro tánczenei trendhullámban elfér egy ilyen megjelenés, de alulmarad az eddigi SCB-diszkográfiával szemben.

SCB – Loss / FutureUnknown

Kapcsolódó cikkeink:

• Scuba – Triangulation kritika
• Scuba – A Mutual Antipathy kritika (A Review #02-ban)

Tracklist:

• A Loss
• B FutureUnknown