Ugyan személy szerint nem érzem azt egyik fellépővel kapcsolatban sem, hogy kihagyhatatlan, must-see név lenne (ahogy a Balaton Soundon fellépő Portisheadnél történt), viszont nem hagy kétségeket, hogy több olyan csapat is eljön a 2011-es Sziget Fesztiválra, amit csak erős megbánás-faktor mellett lehet kihagyni. Ilyen például a National, ami pár éve talán még nem lett volna ennyire borítékolható húzónév, azonban a legutóbbi két album egyértelmű jelzése volt annak, hogy a 2000-es évek nagy indie-boomja még nem ért véget, és ki tud termelni nagy lemezeket magából.

Amennyire pozitív példája ennek a National, annyira ellenirányú mozgást végez az Interpol, mely első két lemezével kvázi beírta magát a nagy rocktörténelembe, az utolsó két album már nem festett ennyire meggyőző képet Paul Banks-ék jövőjéről. Koncerten ettől függetlenül szintén látni érdemes őket legalább egyszer az életben, kell-e ennél jobb alkalom? (Velük kapcsolatban megemlítendő, hogy nem száz százalékos a megjelenésük, de a Sziget francia nyelvű oldalán ők is szerepelnek.)

Aztán ott van Dizzee Rascal, akire megint ritka kíváncsi lehet az ember, mit tud hozni abból a cockney-imázsból, amivel egy teljes stílus (grime) szekerét elhúzta néhány társának hathatós segítsége mellett az utóbbi pár évben, kalandozva popban, saját albumokon és vendégként mások lemezein. Igazán jónak ugyan egyik anyagát se mondanám (talán a Maths + English állt eddig a legközelebb a helyes megfejtéshez), de nála aktuálisabb figurát nehéz lenne találni.

Ugyanez elmondható a Crystal Castlesről, akikről már volt szó, hogy esetleg erre járnak tavasszal, végül a Szigetre jutnak majd. Az ő két lemezükről Velkei Zoli írt egy–egy kritikát, akik ezeket olvasták, jól tudják, hogy két relatíve különböző, de egyaránt nagyszerű lemezzel robbantak be az elektronika és punk határmezsgyéire, és a Not In Love Robert Smith-szel felvett verziója adta meg a kegyelemdöfést minden szerelmi bánatban fetrengő hipszternek.

A színtiszta elektronika kedvelői jó okkal érezhetik kissé elhanyagoltan magukat, ugyanis a két év alatt másodszor becsekkoló The Chemical Brothers-ön túl nincs olyasmi, amire ráizgulhatnának (az emlegetett Gui Boratto egyelőre nincs a nevek között). Tavalyi, Balaton Soundos fellépésükön épp én láttam őket, bár különösebben nem maradt kitörölhetetlen élmény sem a zavaró tömeg, sem a közvetlenül előtte lemenő energiabomba Tricky (amely aztán az év koncertje lett nálam), sem az akkor sokkal érdekesebb, párhuzamban folyó Die Antwoord miatt. Azért volt ez számomra is váratlanul negatív élmény, mert a legutóbbi Further több partiképes slágert rejtett az általam kevésbé kedvelt We Are The Nighthoz mérten, ráadásul a tavalyi nyár ikonikus dalai egyike lett a még most is letaglózó Swoon. Talán majd most jobban átjön a feeling.

The Chemical Brothers – Swoon

A metálsátorok lakói szokás szerint pipálhatják megszokott kedvenceiket, idén a pénzfeldobásos technikával eldöntött kiket hova-játék azt hozta, hogy a “rock nagy öregjeiből” a Judas Priest és a Motörhead jön a Szigetre. Lesz még Rise Against, Flogging Molly, Sonata Arctica, szóval minden műfaj húzóneveiből sikerült már most egyet-egyet fixálni, valószínűleg nem az utolsókat.

Zárásképpen pedig kijelenthetjük, hogy a 2011-es Sziget legnagyobb meglepetése egyértelműen a Smash Mouth létezésének ténye.

(Btw, ami meg a cikk szerzője számára a legdurvább, kicsit ilyen “de öregek vagyunk”-flash, hogy ez lesz az ötödik Sziget, amiről tudósítani fogunk.)

A 2011-es Sziget Fesztivál augusztus 10. és 15. között kerül megrendezésre.