— Zene

— 2011. March 29. 10:03

— Írta: Velkei Zoltán

Tommy Four Seven – Primate

Tommy Four Sevenről januárban már beszéltünk egy meglepően jó kislemez kapcsán, most megérkezett hozzá a nagylemez is. A Primate című összeállítás újat nem mutat, de biztosan tartja a magas színvonalat.

Tommy Four Seven a bemutatkozó albumán sikeresen nyújtja meg egy órányira azt a művészi ábrázolást, ami a januári kislemezén tizenöt percben tökéletesen működött. Az angol szerzőnek ezáltal élete csúcspontja a Primate, aminek kilenc felvétele nem annyira intelligens szerkezetű, mint például a Berghain technóé, de dinamikus agresszivitásukkal és az ebből fakadó izzasztó fülledtségükkel még lendületesebb, még vadabb hangzást képviselnek. Félreértés ne essék az előző mondat első feléből, a számok nem buták: a Sevalsban ugyan tényleg nincs sok történés a darálós alapon kívül, de ahogyan Tommy Four Seven variálja a zajos rezgéseket, azt tanítani kellene. Lebilincselő az “egyszerűből nagyszerűt”-jellegű alkotómódszere. A januárban megismert Armed 3 építkezős ritmusváltásai mondjuk továbbra is toronymagasan kiemelkedőek maradnak a végeredmény szempontjából, de rengeteg további jó példa sorakozik fel e mű mellé. Az ipari hangulatú G, vagy a vonatkerekek kattogását felgyorsítva és végtelenítve ismétlő CH4 az album igazán megmozgatói részei.

Emellett a szerző fáradhatatlanul, kifejezetten sok időt fordít a hangokkal való kísérletekre, amelyek mintha robusztus gyári gépeket helyeznének működésbe rengeteg zaj kíséretében. A Track 5 ilyen szempontból a legérdekesebb; mintha üzemlátogatáson vezetne körbe minket a telepvezető – már csak a sárga munkáskabát és a fejünket védő sapka hiányzik a tökéletes hangulathoz. Tommy Four Seven egy zárás előtti kétperces közbeszúrástól eltekintve az egész lemezen búcsút int a melódiának, minden esetben inkább figyelemfelkeltő megoldásokat választ. Ehhez jól illeszkedik a G videóklipje is, amiben német dokumentarista ábrázolásmódban láthatunk megpihenni gázmaszkos embereket egy fakult világ határán, ahol már levegő sincs. Máskor, ha éppen nem búg, recseg, vagy sistereg valamilyen hangminta, akkor a hatásos ritmus köti le a figyelmünket. A CLR kiadványát így mindenképpen komolyan kell venni: érezhetően nem a magasművészet kedvelőinek szól, és otrombasága elsőre talán el is nyomhatja az értékeit, de sok hallgatásnyi felfedeznivaló van benne.


Tommy Four Seven – G

Tracklist:

  1. Sevals
  2. Talus
  3. G
  4. Ratu
  5. Track 5
  6. CH4
  7. Snout
  8. Verge
  9. Armed 3

Borító: