Noha Anthony Gonzalez, azaz M83 hamarosan érkező albumát egy erősen ambientszerű hangulatot árasztó videóelőzetes vezette fel, a duplalemezről elsőként megjelent Midnight City egy bombasztikus és lenyűgöző popsláger.
Utoljára 2008-ban jelentkezett nagylemezzel Anthony Gonzalez. A Saturdays = Youth című darab nemcsak arra volt bizonyíték, hogy baromi jó albumcímeket tud hősünk kitalálni, de arra is, hogy a 2000-es évek egyik legjobb elektronikus zenei albuma, a maga teljességében nagyszerű, számokra bonthatatlan Before The Dawn Heals Us után is van élet. Igaz, csak slágerekkel teli élet: a Saturdays = Youth albumként korántsem volt olyan emlékezetes és kerek egész az előzetesen felállított szinthez mérten, mint a Before…, viszont az M83-diszkográfia valódi slágereinek száma ezzel az albummal megduplázódott az olyan számoknak köszönhetően, mint a Kim & Jessie, a Graveyard Girl vagy a We Own The Night.
Noha voltak korábban is felejthetetlen, valódi slágerek, mint a Teen Angst vagy az America, a Saturdays = Youth csak az említett dalok (és talán a techno-s Couleurs) miatt emlékezetes. A most megjelent Midnight City pedig annak ellenére is zseniálisnak tűnik, hogy eme nehezen folytatható lemez stílusában fogalmazódott meg, és nem az egyébként ígéretes, de (egyelőre) félbehagyott projekt, az ambientcentrikus Digital Shades Vol. 1. volt a kiindulási pont, noha az októberben érkező Hurry Up, We’re Dreaming című nagylemeze Echoes című teasere alapján inkább erre számíthattunk volna.
Az új, az álmok világában kalandozó album legfőbb inspirációjaként Gonzalez érdekesmód nem filmeket vagy rendezőket nevezett meg, hanem a Smashing Pumpkins 1995-ös duplalemezét (Melon Collie and The Infinite Sadness), amelyre tinédzserévei során akadt rá és okozott neki egy életre elegendő örömet. Hogy pontosan mi igaz ez ebből, azt csak ősszel tudhatjuk meg, azonban az már biztos, hogy a Pumpkins legjobb számainak sodró és bódító lendülete valóban fellelhető a Midnight Cityben. A középtempó tetején haladva bőven van időnk gyönyörködni. Az “ugrálós” refrén egyértelműen nyerő, bár itt még inkább az M83-tól megszokott érzelmes és szívmelengető énektémák viszik a prímet a stabil, electropopos alapok fölött. Ez eddig is figyelemreméltó, noha nagyon emlékeztet a szerkezet a már említett Kim & Jessie-re, a harmadik perc megérkeztével igazán feledhetetlenné válik a Midnight City: az egy az egyben a ’80-as és ’90-es évek fordulóját felidéző, mára csak az “Oldies” szekcióban fellelhető számokban előforduló szaxofonszóló legyűri a maradék ellenállást is és teljesen elvarázsol.
…még akkor is, ha egy újabb bizonyítékot kapunk arra vonatkozólag, hogy a Before The Dawn Heals Us világa végleg a múltba vész. Az atmoszférikus, csillagközi témákról, a húspörkölő, orkánszerű hangörvényekről, melyek a 2000-es évek Anthony Gonzalezét jellemezték immár csak múlt időben beszélhetünk, hacsak nem tér majd vissza hozzájuk a művész pályája egy későbbi szakaszában – jelenleg azonban tökéletesen elégedettek lehetünk a Midnight Cityvel. Csak reménykedjünk egy albumszerűbb albumban. Ötös.
Az új M83 album, a Hurry Up, We’re Dreaming című duplalemez október 18-án jelenik meg a Mute Records gondozásában. A Midnight City letölthető itt, avagy hallgatható SoundCloudon lentebb.
M83 – Midnight City
Az előző Track Review-ban:
Linkek: