Hat évnyi 12″-ezés után adta ki a debütáló albumát a SpectraSoul. A Delay No More egy szóval kiváló lett, ezért is fejtjük ki több szóval a hajtás után.
David Kennettről és Jack Stevensről, azaz a SpectraSoul srácokról régóta tudjuk, hogy helyén van a lelkük. A duó befoglalt magának a drum & bass térképén egy olyan mezőt, ahol soulful cuccokat készítenek a Calibre-vonalnál kevesebb merengő jungle-lel és több hidegzenés krafttal. Végeredményét tekintve egy, a lágyabb és a keményebb zenékre gerjedő tábornak is fogyasztható hangzást főztek ki, amit nem szokás nem szeretni a berkekben. Magas elvárások előztek meg tehát a Shogun Audion érkező Delay No More-t, aminek a címe arra enged következtetni, hogy Davidék érezték, hatévnyi figyelemmel kísért zenekiadás után megérett az idő egy albumra.
Az elvárások persze kérdőjeleket is hoztak. Vajon a Tender Doubtból, vagy az Organizerből hallunk-e többet? Lemegy-e a trendeknek megfelelően 170 BPM alá is a SpectraSoul, vagy marad a rollereknél, bevállalva a kockázatot, hogy rásütik az avíttságot? A Delay No More választ is ad a kérdésekre, mindenekelőtt azonban az az örömteli az albumban, hogy – egy album. A drum&bass közegben még a sikeresebb actek is bele szoktak csúszni abba a hibába, hogy a jól elsült kis release-ek után kiadott debütáló lemezeiken az előbbiek lendületét akarják elnyújtva visszahozni, ami aztán unalomba hajló számsorba csap át tíz-tizenöt trackes dimenzióban. A szerzők ezt a ritmusképletek és tempók folyamatos váltogatásával védik ki (válasz a második kérdésre), viszont a szokásostól eltérően nem dubstep irányba mozog az anyag, hanem egy olyan bass music lemez kerekedik ki belőle, ami könnyedén lavíroz a különböző stílusok közt. Ezt az irányt támasztja alá a két kiemelt single is, a Terri Walkerrel közös Light In The Dark, illetve a Tamara Blessaval készített Away With Me.
Jól szólnak az énekek ebben a két számban, ahogy a többiben is a samplerezett vokálok. Adnak egy nagy adag érzelmi töltetet a SpectraSoul morózus és befordító alapjaihoz, így együtt egy merengő síkra terelnek, amit csak egyszer szakít meg egy combosabb darab, a Shackles. A Delay No More legjobb tulajdonsága, hogy a komor témák ellenére a változatosságának köszönhetően nem tesz szomorúvá. Ugyanazt a ritmus egyszer sem szól, az elégikus drum & bass-től kezdve (Sometimes We Lie) a merengő ambienten át (Knuckle Waltz) az absztrakt hiphopig (Ish Chat) sok mindent hallunk. A Memento mindenképpen az év egyik legjobban eltalált d&b-je, az In For A Penny-ben pedig csak annyi a bosszantó, hogy nem került rá végül cd-re, hanem valami elrejtett digital bonusként kering. Persze sokkal bosszantóbb lett volna, ha a SpectraSoul akár plusz egy napig is késlelteti a Delay No More kiadását.
SpectraSoul – Delay No More (Exclusive Album Mix)
Tracklist:
- No Doubt
- Light In The Dark feat. Terri Walker
- Ish Chat
- Sometimes We Lie
- The Curb
- Knuckle Waltz
- Away With Me feat. Tamara Blessa
- Fool’s Paradise
- Buggin’
- S.O.U.R. feat. Echo Park
- Memento
- Shackles feat. Fox
- Shoestring
Borító:
