A Fabric kiadó új mixlemezei a szokott színvonalat hozzák. Stúdió fronton debütál a Visionquest egy house/techno összeállítással, Pinch pedig tisztes iparosmunkával szállítja a sötét dubstepeket.
Vegyük elő még egyszer a house-t. Ugyebár erről az irányzatról, pontosabban a feltámadásáról szólt 2011 gyakorlatilag az elejétől a végig, és sokszor nem is alaptalanul osztották ki a kritikusok a hatalmas dicséreteket. Mi is foglalkoztunk a témával nem egyszer, kiemeltünk fontosabb megjelenéseket, plusz pár személyes kedvencet. Úgyhogy a Visionquest decemberi Fabric 61 mixének a megjelenésekor nem gondoltuk, hogy tud még ez a revival bármi újat mutatni nekünk. Sőt, nagyon hallgatni sem akartuk, hiszen az ember ilyenkor már jobbára térdig áll a 2012-es kiadványokban, és egy néhány hónappal később érkező zene valamiért mindig sokkal kívánatosabb. A Fabric 61 azonban még mostanában is bekerül a lemezjátszómba, ami nem kis eredmény. Tényleg egy klassz mix, és megérdemel jó pár figyelmes hallgatást.
A Visionquest kollektíva – név szerint Lee Curtiss, Ryan Crosson, Seth Troxler és Shaun Reeves – igen meghatározó részét képezi az új house kultúrának; a hasonló nevű kiadó a tengerentúl jelentős központja is egyben. A Fabric 61 fel is vonultat egy-két megaslágert a tehetségeitől (pl.: Footprintz – Heaven Felt Like Night), azonban a szettben sokkal fontosabb a Visionquest dj-oldalának a bemutatása. Az alkotók a téli hangulathoz remekül passzoló, kicsit álmos, kicsit lassú témákkal teremtik meg az alapokat, aztán húsz perc után pimaszul behúznak egy-egy erősebb, húzósabb zenét a lazulásba. Sok a technós áthallás (Aril Brikha, Carl Craig és a feltörekvő DVS1 is szerepel a mixben), miközben a szett egyre energikusabb lesz, és kialakít egy olyan egységes arculatot, ami hiteles lehet a Visionquest szónikus küldetéséhez: erősen lazítani, jó zenékkel. Ennél jobban pedig nem lehetne összegezni 2011-et – a Fabric 61 egy élvezetes éves jelentés a house és techno szerelmeseinek, még jobb folytatást ígérve. (Négyes.)
Visionquest – Fabric 61 (trailer)
Az új év indításával Rob Ellist, ismertebb nevén Pinch-et bízta meg a londoni szuperklub, aki tavaly egy nagyszerű évet tudhatott magáénak Tectonic nevű kiadójával együtt, ráadásul novemberben egy kollaborációs albumot is jegyzett a tizenöt perc hírnevét jelentősen kihasználó Shackletonnal. Vagyis a Fabriclive 61-gyel klasszikus mesterhármast lőhetett volna emberünk, ez azonban elmaradt. Pontosabban: a Fabriclive 61 is gól, de csak picike. A szerzőre jellemző sötét atmoszféra végig uralja a hatvanöt percet, melynek során főleg dubstep és techno felvételek kerülnek sorra. Rengeteg az ismert tétel, lényegében nem az exkluzivitásra épül a mix. Példának okáért megtalálható Boddika és Joy Orbison nyári nagy slágere, egy régi klasszikus Emika-remix, de Addison Groove örökzöldje is felcsendül egy újabb változatban. A végeredménnyel tehát nincs baj: következetesen felépített, végig stabil színvonalat szállító kiadvánnyal van dolgunk. Csak hát nehezen akar olyat hallgatni az ember, amit végig hallgatott 2011-ben, így emiatt a Fabriclive 61 pár találkozás után elveszti a báját. Nem mondom, EQD új zenéje még mindig bitang erős a nyitányban, de minden másnak súlyosan lerágott csont utánérzése van. Ettől független a dubstepben lemaradóknak és pótlóknak ajánlott a mix, és jó lehet munkához is a háttérbe. De az izgalmat nem ebben kell keresni. (Hármas.)
Pinch – Fabriclive 61 (trailer)