Nagy adósságomat rovom le most, amit nem szeretnék az új évbemagammal cipelni. Már április vége óta szerettem volna írni a BigRoyal Kunamaka Orchestráról, hisz idén új albummal jelentkeztek,valamint felléptek az A38-on, de ami még fontosabb, előtte párnappal a Pécsi Egyetemi Napokon is, és olyan koncertet adtak, hogyutána napokig nem találtam az állam. Fél év távlatából, csillogószemekkel elkövetett élménybeszámoló az év egyik legjobb koncertjéről,pórázos-láncos-maszkos, félmeztelen hangulatfokozóval és egy meglehetősen egyedi stílust képviselőfrancia bandával.
2008 áprilisában járunk, Pécsett. Az egyetemi napok alkalmávalcsuhás irgalmatlanoknak, fodros-buggyos parasztoknak és úttörőkneköltözött csapatok között csak közepes feltűnést keltett egy pórázoncibált alak: szőrös nadrág, lánc, harisnya a fején, és a hátán egyfelirat, ami azt hirdette, hogy a Big Royal Kunamaka Orchestraaznap a kis színpadnál fog fellépni. Minden bizonnyal én sem vettemvolna észre, ha nem támadja be az előttem bambán ácsorgó lányt, aki úgymegijedt, amikor a pórázos alak elé toppant, hogy bennem is megállt azütő a sikoltásától.
The Big Royal Kunamaka Orchestra – Monolythic Woman
Kérdezgettem az embereket, hogy mégis mi ez, de a leginformatívabbis az volt, hogy “valami metál”. Sebaj, úgy voltam vele, hogy ha márvan egy ilyen idióta háziállatuk, akkor rossz biztos nem lehet. Asátorba beérve újfent sikongatást hallottam, ugyanis a pórázos alakelszabadult, és a közönség hölgytagjait molesztálta. Random emberekretukmálta a láncát, és bekönyörögte a nézőket a színpad előtt tátongóüres helyre. Majd megjelent a zenekar.
Általában azt szereti a közönség, ha a banda ugrál-fekszik-hentereg,ha az énekes mászkál és dobálja a mikrofont. Nos, ők annyirakarizmatikus személyiségek, hogy elég volt egy helyben állniuk, mégislebilincseltek mindenkit. Plusz a pórázos arc ugrált-feküdt-hentergetthelyettük. Úgyhogy pár perc alatt sikerült olyan hangulatotteremteniük, hogy még annyi időre sem tudtam elszakadni, hogy vegyekegy sört. Ha nem ismernétek, ez bizony nagy szó.
Zeneileg igencsak behatárolhatatlan, amit művelnek. Oizys azt mondta rájuk, hogy cirkusz-metál, ami teljesen találó. Az énekesnekremekül képzett hangja van, és ennek megfelelően központi szerepe van abandában. Emellett a zene igencsak összetett, kezdve kellemes gitárosaláfestéstől a már-már ipari menetelésig, a kettő között egy kistáncolós résszel megspékelve. Emellett szintetizátor, ám a szintis néhaelőpattan, hogy egy elektro-csellón játsszon kicsit. És hihetetlenenergikusság sugárzik, még a lassú részeknél is.
A címek és szövegek pedig egy külön kategória. Egy másik világba rántanak minket, pókokkal, démonokkal, sátán-feltámadással és hamvas fiatal hullákkal, de ez a tündérföld pár dologban azért hasonlít a mi világunkra: ott is csak meg kellene dugni a királykisasszonyt. Egyre inkább rá kelldöbbennem, hogy a franciák nagyon értenek a zenéhez, eddig még nemvoltam olyan franciák által adott koncerten, ami ne tetszett volna.
Lényega lényeg, mind a koncert, mind a lemez 10/10 pontos, meghallgatásuknagyon erősen javallott, és ha lehetőségetek van élőben látni őket, nehagyjátok ki.
Linkek: