Az Adam Phillips és Ian Carter vezette Various Production a dubstep boom egyik éllovasa volt a 2000-es évek közepén. A kicsit idősebbek emlékezhetnek a 2006-os The World Is Gone albumra, amin számos emlékezetes pillanat található, kezdve Cat Power vendégszerepléséről a címadó számban (Cat Power! Dubstep számban!), de a Hater, vagy a Soho is kiállta az idő próbáját.
A Various Production számtalan kislemezzel biztosította be a pozícióját a modern brit tánczenei színtéren, az évtized végén azonban mintha parkolópályára kerültek volna – valahol a dubstep leülésével egyetemben. A megjelenéseik ritkultak, 2011-ben nem is volt semmijük. Tavaly aztán mérsékelten ismét érkeztek újdonságok (nem tudom, hogy ezekben Carter is benne volt-e, legalábbis most állítólag már csak Phillips tolja a szekeret – ezt támaszthatja alá az is, hogy az újdonságok már Various névvel vannak aláírva), idén pedig úgy tűnik, hogy a legenda újra köztudatba került: az új zenék jobbak mindennél az elmúlt néhány évből.
Ugyan márciusra van datálva, de szerintem inkább csak a múlt hónapban jelenhetett meg 12Seven / Key című tizenkétinches, ami hanyagolja a dubstepet; helyette nagyon összetett, kifejezetten eredeti munkák vannak rajta. A 12Seven érdekesen kombinál Chicago- és Detroit-hangokat egy könnyed house ütemen, a dobok azonban mindig túlpörögnek, a vokálmintákban pedig van valami törzsi. A Key ehhez képest nyugodt, bár igencsak sejtelmes: villámló dobok és mélabús billentytűk közös futama ez, néha kiegészülve egy-egy vokálos résszel.
A fizikai formátumon történő megjelenés mellett nagy hangsúlyt fektet Phillips a digitális anyagokra is: márciusban Version néven elindított egy kizárólag erre szakosodott labelt, és havonta egy számot ad ki. Ezek igazán kísérletezős, izgalmas darabok. A Worse egy kicsit minden, bő három percben: veszett house, régi hangminták és millenium utáni klubérzés. Az Opus egy lassú, nagyon nehéz téma. Megelevenednek a rég bevált dubstep ritmusok, a posztapokaliptikus felütés teátrális végkifejletet sejttet, és bár a szám sosem gyorsul be, az összhatás valóban óriási. E hónap második felében jön majd a Shed, ami egy szikár dobokra épülő drum and bass felvétel, törzsi folklórral és sci-fi szintikkel.
Túl a fentieken, számomra szintén nagyon figyelemreméltó ennek az egésznek a terjesztése. A Various ugyanis most nagyon a radar alatt van. Nem lehet sokat olvasni róla, az új számok váratlanul kerülnek fel a Soundcloudra, s bár a Facebookon van valami minimális kommunikáció, azért én ezt kicsit furcsán élem meg egy olyan névtől, ami a 2000-es évek közepén hatalmas volt, az XL kiadó promótálta őket. Talán az mutatja a legjobban, hogy ez egy mennyire megfoghatatlan korban történt, hogy mindössze ~1200 lájkoló van most az oldalon. De annál izgalmasabb.