Érdekes dolgok kerülnek elő, mikor az ember nekiáll szortírozni egy félévnyi promót. Például valamivel több mint két hónapja esett be a májusi végi Fink albumhoz kapcsolódó single, ami a nagylemez címadó számához, a Sort of Revolutionhöz adott két remixet. Egyiket a Cinematic Orchestra követte el, a másik pedig egy dub verzió magától Finktől, Sideshow néven. És ez utóbbi az, ami most itt az ajánlóba kerül, mert ez valami marha jó.

Az eredeti Sort of Revolution is simán megér amúgy egy misét, bár most már a százötvehatmilliomodik iTunes reklám után minden akusztikus-balladás keserédes melankólia amolyan ájtúnszos, és ez a dal is éppen ebbe a kategóriába esik, de azért hibátlanul kellemes tud lenni egy szabadon választott esős napon a paplan alá bújás kísérőzenéjeként. A Sideshow Dub verzió viszont száraz snare-ekkel indít, aztán lábdobra és cinekre vált, majd még az első perc előtt a basszussal felépülve megadja az utazós alaphangot, és ahogy ez utána tekereg még öt percen át bevonva zongorát, eseti nyikkanásokat, zörrenéseket, hangsample-öket, arra mondom, hogy beérett a track, így kell ennek szólni. Hallgatnám az árnyékból verőfényt nézve, éjszakában az utcalámpák alatt, kocsiban suhanva, ágyban elfekve, meditálás vagy sétálgatás közben.

A Ninja Tune meg a legjobb fej, hogy felrakja az egészet a SoundCloudra, úgyhogy hallgassátok is meg nyomban, itt lentebb kell a play gombra bökni!