Ha hétfő reggel félre akarod rúgni az iroda szagát, ahogy a fénymásoló monoton nyekegésén keresztüli képzettársítással megjelenik az agytörzsed hátsó felén (citrom citrom citrom), hangolj rá a Kurran and the Wolfnotes-ra, ami egy flashback erejéig visszahozza a hétvégi tábortűz összes apró neszét, a tűz ropogását meg néhány szép érzést, ami utána történt a csillagok alatt.

A zenekar még annyira szűz, hogy éppen, hogy csak megjelent debütáló 7″-es lemezük Whatabitch címmel, és most közösen szeressük Nagy-Britanniát, amiért életben tartják azt a fogalmat, hogy debütáló 7″-es. A dalban benne van mindaz az őszinte szépség, ami miatt még 2009-ben is szerethető a folk-pop, a kanadai favágó szerkó, és az érzelmes fiúkra varrt félkarnyi tetkó, ráadásul meg merem kockáztatni, hogy egy telekommunikációs vagy autós reklám soundtracknél több van a csapatban, akár még a Calexico is eszembe juthat a pillanat hevében.

A single track itt alább a garázsban felvett, persze hogy HD, kvázi klip formájában, aztán még két demo felvétel a MySpace-en.

Kurran and the Wolfnotes – Whatabitch (HD-ban a Vimeón)