A nyolcvanas évek letűnt csodái és a jövő nagy reménységei a legújabb hírsalátánkban. Odakint leporolták a Dream 2 Science-t, így megtettük mi is, ami mellett meghallgattuk az új Walton– és Illum Sphere-bakeliteket, valamint továbbra sem unjuk az Eleven Pondot (képünkön).
Nagy örömömre megjelent végre bakeliten is az Eleven Pond nevű new wave/szintipop zenekar Watching Trees című felejthetetlen klasszikusa. A New York-i formáció az 1980-as évek második felében volt különösen aktív, akkoriban valamennyire számított is a nevük, de aztán az új évtized kezdetével eltűntek a radarról. A Watching Treest az Angular kiadó porolta le és tette fel a 2010-es Cold Waves + Minimal Electronics Volume One című válogatására, s úgy látszik, hogy a zenét sokan szerettek, mert két évvel később, azaz most, itt van a fekete korong, ráadásul található rajta egy b-oldal és egy bedroom remix is. New Order-rajongóknak és barátaiknak nem hiányozhat a gyűjteményből!
A hét másik, kétségkívül legtöbbet hallgatott kiadványa Dream 2 Science 1990-es nagylemezének az újrakiadása volt a Rush Hour jóvoltából. A művésznév mögött megbúvó brooklyni Ben Cenac az 1980-as évek egyik fontos alakja volt: ő alapította meg Bob Craftonnal a Newcleus nevű electro/hiphop formációt, ami korszakos klasszisokat követett el, emellett pedig úgymond a fölös energiáját vezette le különféle garage és Chicago house zenék megírásával. A Dream 2 Science lp ez utóbbiból a mestermű, a Virgo rajongóinak azonnali beszerzésre ajánlom. Szép vokálokkal ellátott, hangszeres szólokkal kiegészített house zene, ami vélhetően még húsz év múlva is simán lenyűgöző lesz.
Megjelent Sam Walton új ep-je a Hyperdubon. Ő tavaly szeptemberben mutatkozott be először a nagyérdemű előtt, és bár akkor nem nyújtott teljesen hibátlan produkciót, a hangzása mégis nagyon megtetszett (a grime beatek mellett egy kis 1994 körüli posztrave utánérzést véltem kihallani a zenékből). Az új, All Night című gyűjteménye igazi partipakk; a zenékben nincs sok üres tér, ráadásul igazán változatos húzások történnek szinte percenként. Waltonnak jól áll ez a kapkodós zsúfoltság, arról nem beszélve, hogy most az egész megjelenés egységesebb, áramvonalasabb. Aki szereti a futurisztikus, digitális képekre megálmodott grime-os funky house-t, annak a szerző nagyon jó választás lehet.
Elkészült az első remixcsomag a manchesteri Illum Sphere eddigi zenéihez. Az ötszámos bakelit a Fat Cityn 2009 óta megjelent számokból szemezget, még hozzá igen neves remixelői csapat kontribúciójával. Kidkanevil és Dabrye hozza a tőlük már megszokott, baljós előérzetet keltő rnb/absztrakt hiphop aláfestéseket (az előbbiében ráadásul most egy kis jungle bolondozás is van), Ikonika (balra) és Om Unit pedig a dubstepesebb verziókért felel, igaz, a Hyperdub ártatlan angyala ismét négynegyedekkel és trance-es felhangokkal operál, mint a legújabb számaiban is. A kiadvány végén Scumbag footworkös cirpegéssel és torzított vokálokkal mutat be egy meglehetősen széttolt produkciót, még különlegessebbé téve az összhatást.