A német Ziggy Kinder nevében van valami kis játékosság, vagy csak a kiejtése furcsa annyira, hogy nem sejtené az ember, hogy igazából egy tech-house producert rejt maga mögött. Ráadásul nem is tegnap tűnt fel a színtéren, ugyanis az első megjelenése 2004-es, és zömmel mindmáig kitart Mathias Schaffhäuser Ware kiadója mellett (régi motorosoknak ő ismerős lehet a néhai Force Tracks repertoárából). Itt jelent meg új albuma, a Barboom, aminek a címe szintén furcsa, biztos olcsó kereskedelmi sikerre pályázó választás. S ezt azért sem tartom szerencsésnek, mert egyébként egy kifejezetten jó, sallangoktól és félkész megoldásoktól mentes gyűjteménnyel állunk szemben, ami leginkább a Kompakt 2000-es évek elején bekövetkezett aranykorát idézi fel. Szép ambient hangok és jól felépített ütemek sokasága ez a lemez; minden egyes felvételével okosan halad előre a végkifejlet felé, miközben folyton kiegészül valami apró többlettel. Kifejezetten szerethető, kellemes meglepetés. (Négyes.)

Ziggy Kinder – Meteoroid

Az olasz Donato Dozzy és Neel kollaborációja, a Voices From The Lake egy honi tóra épül tematikájában, így a hasonló címmel elnevezett bemutatkozó album lényegében nem más, mint egy gyönyörű tájkép megzenésítve. Nem meglepő, hogy pár szám meghallgatása után előkerül az ambient techno kifejezés és Gas neve, az összeállítás ugyanis lényegében ennek mentén halad. Újat nem tesz hozzá az eddigi művekhez, de nem is vesz el semmi lényegeset. Egy kedves, helyenként nagyon szép albummal van dolgunk, ami néha talán ingerszegényebb a kelleténél és a narratívája sem tökéletes, de a stílus kedvelői alighanem nem fognak ezen fennakadni, hiszen elég ritkán jutnak utánpótláshoz. Én azt mondom, hogy egy háromnegyed benne van ebben a lemezben, hallgassatok bele a hangmintákba, és döntsétek el, hogy szerintetek jobb-e.